#nő

A „havibaj” kifejezés jól szimbolizálja, hogyan gondolkodunk a menstruációról

Az első menstruáció körülményeire sok nő évtizedekkel később is pontosan emlékszik: ki volt ott, mit mondtak neki, megijedt-e, megnyugodott-e, szégyellte-e magát. Nem véletlenül, hiszen ez nemcsak biológiai esemény, hanem a nővé válás egyik első erős családi és érzelmi tapasztalata is. Az anya nyíltsága és az apa elfogadó vagy elutasító viselkedése hosszú időre alakíthatja, hogyan viszonyul egy lány a saját testéhez és nőiségéhez. Nagy Beáta Magda pszichológus, szociológus írása.




Tabuk és társadalmi nyomás: így látják saját egészségüket a magyar nők

A nők döntő többsége rendszeresen találkozik olyan, a saját testéhez kötődő tünetekkel és fájdalmakkal, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapjaikat, mégis sok esetben elhallgatják őket, későn kérnek segítséget, vagy egyáltalán nem jutnak el szakemberhez – derül ki a Richter Gedeon Nyrt. hat európai országban (Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Egyesült Királyság), összesen 12 ezer nő részvételével készült reprezentatív felméréséből.













Miért nem fektetnek be a nők akkor sem, ha megvan hozzá a pénzük?

Önbizalomhiány, bérszakadék és a társadalmi elvárások is közrejátszanak abban, hogy a nők befektetési kedve messze elmarad a férfiakétól. Pedig szerepük már rég nem egyenlő a gyerekneveléssel és a háztartás vitelével, a befektetésekbe eddig mégsem folytak bele. Nem mernek, nem akarnak vagy nem tudnak befektetni a nők?