Soha ennyi házimunkát nem végeztek a magyar férfiak, így elérték a nők házimunkára szánt idejének felét

Mivel töltik a magyarok az idejüket? A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 10-15 évente elkészít egy nagy felmérést arról, hogyan osztják be az emberek a napi 24 órájukat a különböző tevékenységek között, ennek a legújabb, 2024/2025-ben készült adatait mutatták be most.

Sok minden változott azóta, hogy 1986/1987-ben először elkészítették ezt a felmérést, például

• az akkori 3 óra 50 perc helyett már 4 óra 47 perc jut napi átlagban szabadidős tevékenységekre (az átlagba a hétvégék, szabadságok, és a hétköznapok egyaránt beszámítanak, nyilván nagy a különbség ezek között),
• a „társadalmilag kötött tevékenységek” elnevezésű csoportra – tehát munkára, ingázásra, tanulásra, házimunkára – 9 óra helyett 8 óra 32 percet szánnak átlagosan,
• a „fiziológiailag kötött tevékenységek” nevű csoport pedig, benne az alvással, tisztálkodással, evéssel, naponta 11 óra 11 perc helyett már csak 10 óra 39 percet kap.

A KSH külön bemutatta azt, hogy az elmúlt közel négy évtizedben mennyire nagyot változott a nemek közötti munkamegosztás. Átlagban jó egy órával kevesebbet kell dolgozni most, mint 1986/87-ben kellett, és akkor is, most is a férfiak töltöttek több időt munkával, de a különbség két óráról egy órára csökkent.

Ne lepjen meg senkit, hogy a munkára szánt idő átlagosan 4 óra 40 percről 3 óra 27 percre esett vissza, természetesen a dolgozók munkaideje ennél több, de mivel a kutatást a 15-74 évesek körében végezték, a diákok és a nyugdíjasok lejjebb húzták az átlagot, ráadásul a statisztikába a hétvégék és szabadnapok is beleszámítanak. Az igazán fontos, amiből már le lehet vonni következtetéseket, maga a tendencia.

Házimunkára ellenben változatlanul a nők szánnak sokkal több időt. Erre most percre pontosan ugyanannyi idő jut, mint 1986/87-ben, napi 2 óra 17 perc, de az eloszlás változott: a férfiak napi félóra házimunkát átvállaltak az elmúlt majdnem negyven év leforgása alatt.

Persze ez is csak azt jelenti, hogy amióta végzi a KSH ezt a kutatást, most először már elérte a férfiak házimunkára szánt ideje a nők hasonló feladatokkal töltött perceinek felét (egész pontosan az 56 százalékánál tart; 1986/87-ben még 29 százalék volt).

A részletes adatokból az is kiderül, hogy mosásra, mosogatásra és vasalásra sokkal kevesebb időt kell most szánni, mint lassan negyven éve, az így felszabaduló idő jelentős része elmegy viszont a főzésre és takarításra. (Itt már azok szerepelnek a statisztikában, akik foglalkoznak legalább egy percet ilyen munkákkal, ezért nagyobb az átlagok összege az előző számnál.)

Pozitív fejlemény, hogy sokkal több időt tudnak az emberek a gyerekeikre szánni, mint korábban: 1986/87-ben napi átlag 1 óra 45 percük volt a gyerekre, most már 2 óra 29 perc (fontos hozzátenni, hogy ez itt nem a teljes népesség átlaga, hanem csak azoké, akiknek van gyerekük, szóval itt nincs ebből fakadó torzítás). Változatlanul a nők szánnak több időt a gyerekeikre, de már kisebb a különbség a két nem között ebből a szempontból, mint harminckilenc éve volt. 1986/87-ben még alig több, mint egy órát töltöttek a férfiak átlagosan naponta a gyerekeikkel, mostanra ez már elérte a két órát.