Először nyerte meg nő az egyik legkeményebb kerékpáros versenyt
Szerinte jobban is teljesíthetett volna.
#nő
Sportolók, akik tévesen nőnek hitték magukat, de volt, aki csalt - Szextörténetek a múlt századból
A XX. században olyan is előfordult, hogy valaki csalt, mert valóban férfi volt, de eltitkolta - egy ideig. Többek ügye ennél bonyolultabb. Volt, amikor az érintettek jóhiszeműen gondolták magukat nőnek, csak később derült ki, hogy tévedtek. Volt, akit először nőnek találtak, aztán férfinek, majd rehabilitálni kellett, mert ezúttal az ellenőrök tévedtek.
Kiderült, ki az idén a világ legjobb női séfje
„A mexikói konyhának boldogságból, fűszerekből és mókából kell összeállnia” – vallja Daniela Soto-Innes a New York-i Cosme étterem konyhafőnőke, akinek az Elit Vodka World's Best Female Chef 2019 díjat ítélték oda.
A nyílt utcán kelt egy anya és gyermeke védelmére Nagy Ervin
A színész a Katona József Színház előtt rugdalt fel egy idegent, amiért az fellökött egy nőt és gyermeket.
Eladták egy nő méhét Malawiban
A vásárló boszorkánysághoz akarta felhasználni az emberi szervet.
Nő is, migráns is, muszlim is, mégis ő került a belga ipar egyik büszkeségének élére
Ilham Kadri a Solvay vegyipari konszern elnök-vezérigazgatója január elsejétől. A cégnek több mint 3000 dolgozója van, és még mindig az alapító Solvay család a legfontosabb tulajdonos.
Miért hagyjuk magukra a szenvedélybeteg nőket? – Interjú Kaló Zsuzsával és Szécsi Judittal
Hogy lehet, hogy ma Magyarországon a szerhasználó, szerfüggőséggel küzdő nőkről a rendszer szinte tudomást sem vesz? Miért csak maroknyian foglalkoznak azzal, hogy kifejezetten az ő igényeikre és problémáikra szabott segítséget nyújtsanak? A rehabilitációs intézetek kapui jellemzően zárva vannak a nők előtt, és ha az ellátórendszer feléjük is fordul, elsősorban az anyát látja, és a gyermek védelme felől közelít. Az idős vagy egészen fiatal szerhasználók végképp láthatatlanok. De miért tabu ma nőként szenvedélybetegnek lenni?
„Nagyon komoly ügyvédei vannak az alkoholnak” – Interjú dr. Kapitány-Fövény Mátéval
A terapeuta esetei sorozat friss kötete az alkoholproblémával foglalkozik. Dr. Kapitány-Fövény Máté szerint ideje lenne az alkoholkérdést kulturálisan is újraépíteni, és bár az ellátásban a jelenleginél jóval több szakemberre lenne szükség az alkoholizmus hazai méreteit tekintve, vallja: a tüneti kezelés hosszú távon nem megoldás.
„Olyat ad, amit máshonnan nem kapok meg” – Interjú Csepelyi Adrienn-nel
A Népszavában tárcarovatot visz (Hosszú oldal), szerdánként a Klubrádióban műsort vezet (Popfilter), emellett a Komlósi Oktatási Stúdióban tanít, valamint a WMN-re és a Recorder magazinba ír. Különös ismertetőjegye a foci (és a futballfotózás), az opera és a bulldogok iránti rajongása, első könyve pedig május elején jelent meg Belemenés címmel. Hogy, hogy nem, egy focikönyvvel van dolgunk – persze ez nem ilyen egyszerű.
Megfiatalodni vagy megújulni? - A munkahelyi generációs feszültségeket az együttműködés igénye váltja
Ingmar Bergman filmrendező szerint a kor előrehaladása olyan, mint a hegymászás. Minél magasabbra hág az ember, annál fáradtabb, annál nehezebben kap levegőt – viszont annál jobban átlátja a dolgokat.
„Megvagyok rivaldafény nélkül” – Interjú Kerekes Vicával
A szlovákiai születésű Kerekes Vica az elmúlt pár évben főleg Csehországban dolgozott, de most újra forgatott két filmet Magyarországon is. A 37 éves színésznővel az elengedhetetlen szabadságról, az utált brandépítésről és az egyedüllét fontosságáról is beszélgettünk.
A komfortzónánkat nem is elhagyni, hanem újrarajzolni kéne? – Megjelent a HVG Extra A Nő
Kerekes Vicával a címlapján jelent meg a friss HVG Extra A Nő. A magazinban sok szó esik arról, hogyan keretezzük át, amit gyereknevelésről, munkahelyről, étkezésről, pénzköltésről eddig gondoltunk. Hogy milyen új készségek lesznek a segítségünkre, hogy eligazodjunk ebben az átláthatatlan információáradatban. Vagy hogy a végre felszínre került és sokáig kibeszéletlen nőügyek hogyan tarthatók ébren a ma Magyarországán.
Elképzelt élet a New York-i felhőkarcolókban - Egy magyar képzőművész bátor projektje
Schmied Andi egy három hónapos művészeti rezidenciaprogramon vett részt New Yorkban, és mint a legtöbb turista, ő is felment az Empire State Building tetetjére. A látvány egyfelől lenyűgözte, másfelől azon kezdett el gondolkodni, hogyan juthatna be azokba a felhőkarcolókba, amelyekről látszódik a Central Park is. Erre azonban csupán egyetlen mód adódott.
„A művészet az íróasztalnál születik. A forgatáson dolgozunk” - Interjú Katinka Faragóval
Katinka Faragó 17 évesen dolgozott először Ingmar Bergmannal – rajta kívül senki nem vállalta, hogy Bergman asszisztense legyen, annyira rettegtek az akkor még kezdőnek számító, lobbanékony rendezőtől. Több, mint 30 évig dolgoztak együtt, sokszor nevezték Bergman jobbkezének.
Letartóztattak egy egyiptomi férfit, mert együtt reggelizett egy szaúdi nővel
Szaúd-Arábiában kétszer is meg kell gondolni, kivel ül egy asztalhoz az ember.
„A hangszórójuk tudok lenni” - Interjú dr. Izsák-Ndiaye Ritával
Hogy kerül egy roma származású kisgyerekes anya Észak-Nigériában egy többezres muzulmán felvonulásra? Mi a teendő Srí Lankán, amikor a tárgyalópartnerünk fejszével és félmeztelenül érkezik? Dr. Izsák-Ndiaye Rita inspiráló útja a szekszárdi általános iskolából világ körüli kitérőkkel az ENSZ-palotába.
Pihenőprogram
Hogyan pihen az, aki évek óta nem pihen? Mit jelent a szabadidő, ha jövő ilyenkorig tele a naptár? És hogyan alszik az ember, amikor másfél napig csak fut? Olyanokat próbáltunk megállítani egy szóra, akik folyton rohannak, és akiket a semmittevés kimerít, az aktivitás viszont feltölt.
Ha majd kisbaba leszek - Hogyan érzékelik az időt a gyerekek?
Ha gyorsabban megeszem az adventi naptárból a csokit, hamarabb lesz karácsony? – kérdezi az ötéves, és ez teljesen rendben van. Ő már lát összefüggéseket, de az időfogalma még nem tökéletes. Hogy jutott idáig, és hová fejlődik?
Mi is megöregszünk, ugye?
Tudjuk már, mi a rasszizmus, és a szexizmus fogalma sem ismeretlen, a harmadik nagy kategória, az életkor alapján történő besorolás, ítéletalkotás és diszkrimináció jelensége azonban még kevéssé tematizált. Noha a jelenség már 1969-ben nevet kapott – ageizmus –, és a nyolcvanas évektől kezdődően teret nyert az öregedő Amerika víziójának köszönhetően.
Az arab országokét idézi a magyar női képviselők aránya
Nem csak politikai értelemben, a képviselők szociográfiai összetételét tekintve is tömbösödött, egyszínűbbé vált a parlament – derült ki a HVG kutatásából.