#nők elleni erőszak





„Pontosan tudja, a nő nem fogja túlélni, mert nem lesz ereje elhagyni a bántalmazó férfit”

A helyzet ma sokkal jobb, mint száz éve, amikor a tiszazugi asszonyok méreggel „oldották meg” a családon belüli erőszak problémáját, de egyéni szinten még mindig sokan kerülnek totálisan kiszolgáltatott helyzetbe egy bántalmazó kapcsolatban, menekülési lehetőség nélkül. Erről és a tiszazugi méregkeverőkről szól a Zug című színházi előadás: az alkotókkal beszélgettünk.


Minden héten megölnek valakit: a nők elleni erőszak speciális tényállását is törvénybe foglalják Romániában

Románia Magyarországgal ellentétben már régen ratifikálta az Isztambuli egyezményt, amelynek célja a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzése, felszámolása. A szomszéd országban a nők védelmében még tovább lépnek, jogilag is meghatároznák a femicídium fogalmát. A kifejezés köznyelvi jelentése: a nők nemük miatti szándékos megölése.


„A bántalmazók nem nárcisztikusak, nem betegek, hanem bántalmazók” – rendszerszintű nőgyűlöletre talált bizonyítékot egy új magyar kutatás

Bár a nyílt áldozathibáztatás már kevésbé jellemző a magyar társadalomban, egy friss kutatás szerint rejtett formákban továbbra is jelen van, ahogy az a feltevés is, hogy az erőszakot az áldozat provokálja ki. Az intézményrendszerek védelmébe vetett bizalom pedig enyhén szólva is ingatag.






Nők elleni erőszak: alig látható az állami áldozatvédelem, az önkormányzatok próbálnak segíteni

Ferencváros után Józsefvárosban is úgy döntöttek, hogy a családon belüli és kapcsolati erőszak áldozatait segítő szolgáltatást indítanak – bár ez nem lenne kötelező önkormányzati feladat. Úgy látják ugyanis, hogy a recsegő-ropogó, kusza és tétlen állami rendszer nem védi eléggé az áldozatokat. Egyetértenek ezzel a területen régóta dolgozó nőjogi szervezetek is.


Családomat minden figyelmeztetés nélkül hajszolták bele a borzalomba – hogyan élik meg nők milliói a háborút a szomszédban?

Ukrán nők – ápolók, katonák, volt hadifoglyok – beszámolói alapján írta meg Levél keletről című könyvét Inna Sevcsenko. A szerző korábban a félmeztelen tiltakozásairól elhíresült Femen vezetője volt. Milyen dilemmával szembesülnek a nők, anyák, amikor hazájuk hadban áll? Hogyan fest a mai orosz katonák zabrálása? Oldódik-e a tabu a háborús nemi erőszak körül?