A nők elleni erőszak új formájára buzdít az incel mozgalom, amelynek tagjai fiatal férfiak, akik szerint sok mindent megtehet az ember. Akár ölhet is.
Kapcsolati erőszak gyanúsítottjaként kezdeményezték a férfi letartóztatását.
Ferencváros után Józsefvárosban is úgy döntöttek, hogy a családon belüli és kapcsolati erőszak áldozatait segítő szolgáltatást indítanak – bár ez nem lenne kötelező önkormányzati feladat. Úgy látják ugyanis, hogy a recsegő-ropogó, kusza és tétlen állami rendszer nem védi eléggé az áldozatokat. Egyetértenek ezzel a területen régóta dolgozó nőjogi szervezetek is.
Ukrán nők – ápolók, katonák, volt hadifoglyok – beszámolói alapján írta meg Levél keletről című könyvét Inna Sevcsenko. A szerző korábban a félmeztelen tiltakozásairól elhíresült Femen vezetője volt. Milyen dilemmával szembesülnek a nők, anyák, amikor hazájuk hadban áll? Hogyan fest a mai orosz katonák zabrálása? Oldódik-e a tabu a háborús nemi erőszak körül?
Az étterem tulajdonosai bocsánatkérésként tekintenek a kormánypárti politikusok látogatására, sőt, voltak olyan témák, amikben még egyet is értettek.
Az igazságügyi államtitkár úgy népszerűsítette az Áldozatsegítő Központot, hogy azzal egy jó szándékú bár kezdeményezését szólta le.
A Párbeszéd politikusa szerint a kormánypártok nem a bántalmazott nők mellett állnak ki, hanem azt a képviselőt büntetik, aki szembesíti őket a tragédiával.
Hatalmas felháborodás fogadta az ingyenes kormánylap, a Metropol cikkét, amely kéjesen köszönte meg olvasóinak, hogy miniszoknyás nők lábait az ő engedélyük nélkül fotózták le az utcán. Pedig jóval többről van szó perverz nyálcsorgatásnál. De mi az az upskirt, és mit árul el egy országról?
Renner Erika szerint a támadó a rendőrségtől kaphatott útmutatást ahhoz, hogy a nyomkövetővel a lábán hogyan jusson el a tárgyalás helyszínére.
Létrejött egy forródrót is, ahol az egyesületek jelezhetik, ha a rendőrség nem nyújtott megfelelő segítséget.
Hosszú évek, nagy nyilvánosság és politikai kockázatot rejtő közfelháborodás – az utóbbi évek tapasztalatai alapján ezekre van szükség ahhoz, hogy a kormány legalább egy-egy eset nyomán valódi lépéseket tegyen az áldozatvédelemben. Ennél azonban jóval több kéne.
Az ezredforduló óta egyre nő a nők elleni erőszakcselekmények száma világszerte. A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig című könyvében Silvia Federici azt állítja, ezeknek hasonlóak az okaik, mint a XVI–XVII. században a tomboló boszorkányüldözésnek voltak. Sőt, a boszorkányüldözés újabb korszakát éljük, mondja interjúnkban.
A kétgyerekes nő összeégett holttestét január végén találták meg, volt férje állítja, nem ő ölte meg és gyújtotta fel. Amennyiben bebizonyosodik ennek az ellenkezője, életfogytiglant is kaphat.
A rendőrség a Patent és a NANE Egyesülettel egyeztet, a nők elleni erőszakkal foglalkozó képzéseik kiterjesztését tervezik.
A 21 éves nőt hónapokon át zaklatta a támadója, a férfit emberölés kísérlet bűntettével gyanúsították meg.
A japán sajtó szerint a 43 éves nő elment a nagykövetségre, hogy segítsenek neki és a gyerekeinek hazatérnie, mert a volt férje elvitte az útlevelüket.
A demonstráció a tragédia helyszínétől indult, és a Parlament előtt ért véget. Az eseményre főként női rendőröket vezényeltek ki a hatóságok, a résztvevők több százan voltak. Nem csak a japán anya tragédiája miatt vonultak: a magyar hatóságok rendre magukra hagyják a bántalmazott nőket, gyerekeket.
Hiába állítja Gulyás Gergely, hogy a magyar jogszabályok kielégítően működnek és nincs szükség arra, hogy a kormány jogi eszközöket vegyen át az Isztambuli Egyezményből, Magyarországon még mindig nincs rendszerszintű képzés, ahol a rendőrök megtanulhatnák, hogyan reagáljanak a nők elleni erőszak áldozatainak szükségleteire. Amíg az állam nem hallja meg a nők segélykiáltását, nem is lesz előrelépés. Nőjogi szakemberekkel beszélgettünk az V. kerületi tragédia tanulságairól.
„Örömmel jelenthetem”, hogy a magyar rendőrség sikerének legfrissebb bizonyítéka egy újabb meggyilkolt nő. Nem kérnek bocsánatot sem az áldozat barátaitól, akikkel a BRFK megbízottja a Facebookon gúnyolódott, sem az árván maradt gyermekektől, akiknek az anyja segítségért könyörgött, és nem kapott.
Zavarba ejtő fixírozás, szexista viccek, nemkívánatos fizikai közelség – így nyilvánul meg leggyakrabban a magyar munkahelyeken a szexuális zaklatás egy nemrég publikált felmérés alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy továbbra is leginkább a nők az elszenvedői a határsértéseknek, viszont a többségük nem a felettesét, hanem a kollégáját jelölte meg elkövetőként. A jelenség rendszerszintű, iparágakon átívelő, és még mindig magas a látencia.
