A demonstráció a tragédia helyszínétől indult, és a Parlament előtt ért véget. Az eseményre főként női rendőröket vezényeltek ki a hatóságok, a résztvevők több százan voltak. Nem csak a japán anya tragédiája miatt vonultak: a magyar hatóságok rendre magukra hagyják a bántalmazott nőket, gyerekeket.
Hiába állítja Gulyás Gergely, hogy a magyar jogszabályok kielégítően működnek és nincs szükség arra, hogy a kormány jogi eszközöket vegyen át az Isztambuli Egyezményből, Magyarországon még mindig nincs rendszerszintű képzés, ahol a rendőrök megtanulhatnák, hogyan reagáljanak a nők elleni erőszak áldozatainak szükségleteire. Amíg az állam nem hallja meg a nők segélykiáltását, nem is lesz előrelépés. Nőjogi szakemberekkel beszélgettünk az V. kerületi tragédia tanulságairól.
„Örömmel jelenthetem”, hogy a magyar rendőrség sikerének legfrissebb bizonyítéka egy újabb meggyilkolt nő. Nem kérnek bocsánatot sem az áldozat barátaitól, akikkel a BRFK megbízottja a Facebookon gúnyolódott, sem az árván maradt gyermekektől, akiknek az anyja segítségért könyörgött, és nem kapott.
Zavarba ejtő fixírozás, szexista viccek, nemkívánatos fizikai közelség – így nyilvánul meg leggyakrabban a magyar munkahelyeken a szexuális zaklatás egy nemrég publikált felmérés alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy továbbra is leginkább a nők az elszenvedői a határsértéseknek, viszont a többségük nem a felettesét, hanem a kollégáját jelölte meg elkövetőként. A jelenség rendszerszintű, iparágakon átívelő, és még mindig magas a látencia.
Több segítséget kapnak a bántalmazott nők, de a nőjogi szervezetek szerint még többre lenne szükség.
Egy friss jelentés szerint ugyan a gyilkosság áldozatai között több a férfi, a nőkre és a lányokra még mindig aránytalanul nagyobb veszély leselkedik az otthonukban.
A BRFK Facebook-oldalán állásfoglalással felérő kommentet hagyott az oldalt kezelő adminisztrátor.
Beszélünk róla, de talán még mindig nem eleget. A mesterséges intelligencia korában a deepfake-képek és -videók több mint 90 százaléka pornótartalom, szereplőik túlnyomórészt pedig olyan nők és lányok, akiket nem kérdeztek meg arról, akarják-e, hogy az arcuk egy pornófelvételen szerepeljen. Az RTL+-on most bemutatott Egy másik test című dokumentumfilmet a saját jól felfogott érdekünk végignézni.
Nem minden nemi erőszak ellen védi az új EU-s irányelv a nőket, amely az őket fenyegető erőszak elleni harcról szól, mert a tagállamok nem tudtak megállapodni abban, mi is a nemi erőszak. Ami a nők és az áldozatok védelmében bekerült a szövegbe, azt a tagállamoknak kötelező beemelniük a jogrendjükbe, ha még nincs ott.
A magyar nők majdnem tizedét érte már nemi erőszak élete során, több mint kétszázezren pedig jelenleg is olyan kapcsolatban élhetnek, ahol fizikailag vagy szexuálisan bántalmazzák őket. A hazai törvények elméletben garantálják az erőszak áldozatainak védelmét, a valóságban azonban nem mindig kapják meg a nekik járó segítséget. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a magyar kormány ideológiai okokból elutasítja, pedig annak átfogó intézkedései a probléma gyökerét, a magyar társadalomban elburjánzott nemi előítéleteket és az áldozathibáztatást is célba vennék.
A volt igazságügyi miniszter Hajdú Péter műsorában osztott meg újabb részleteket arról, hogy milyen volt a házassága.
Több férfi a gyanú szerint csoportosan megerőszakolt egy utazási vlogger turistanőt Kelet-Indiában, az áldozat férjét pedig megverték. Három férfit letartóztattak az ügyben, négy másikat köröznek – írja a CNN.
A férfi az egész éjszakát az asszony holttestével töltötte, mielőtt egy ismerősének bevallotta, mit tett.
Valószínűleg a volt párja végzett a 22 éves Giulia Cecchettinnel, akit több mint 20 szúrással öltek meg. A nő eltűnése után térfigyelőkamerák rögzítették azt, ahogy egykori párja, Filippo Turetta bántalmazta őt.
A nők elleni rendszerszintű elnyomás és erőszak, valamint a halálbüntetés ellen évek óta harcoló Nargesz Mohammadi iráni aktivista kapta idén az emberi jogokért folytatott küzdelem talán legnagyobb elismerését. A Nobel-békedíj ismét felhívja a figyelmet az Iránban zajló tüntetésekre, a nők szabadságjogainak hiányára és az elnyomó rezsimre, amely épp egy évvel ezelőtt kapott igazán nagy nyilvánosságot.
Magyarország az EU tagállamaihoz hasonlóan papíron elkötelezett a nők egyenlőségének biztosítása mellett. A valóságban a magyar nők rendkívül sok területen vannak hátrányos helyzetben a férfiakhoz képest, legyen szó karrierről, egészségügyi ellátásról vagy arról, milyen eséllyel válnak családon belüli erőszak áldozatává. Alábbi cikkel indul az EUrológus Nőügyekkel foglalkozom! című sorozata.
Az osztrák állam különféle eszközökkel próbál fellépni a nők elleni erőszak ellen, ám a statisztikák továbbra is kifejezetten aggasztóak – számol be Szeretettel Bécsből-sorozatunk szerzője.
Magyarország még mindig nem ratifikálta az egyezmény, amelyet 2014-ben aláírt. Az Európai Unió csatlakozása október 1-jén lép hatályba.
A tagállamok csütörtöki döntése értelmében az Európai Unió is csatlakozik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményhez (Isztambuli Egyezmény). Hat tagállam – közöttük Magyarország – bár már aláírta a szerződést, de a ratifikálást megtagadta.
Nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament azt a javaslatot, hogy az Európai Unió is váljon részesévé a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelmet biztosító Isztambuli Egyezménynek. A Fidesz a javaslat ellen szavazott, holott néhány éve még Szájer József is a támogatók között volt.
