Segít a megküzdésben, átsegíthet a holtpontokon a trágár beszéd, a társadalmi érdek mégis az, hogy a hétköznapokban minél finomabban fejezzük ki érzelmeinket. Hogyan változott a káromkodás elfogadottsága? Miért ítélik meg ebben a nőket még mindig másként, mint a férfiakat? Milyen üzenete van, hogy a politikusok körében terjed a trágár beszéd? Pszichológust és nyelvészt kérdeztünk.
Először Kósa Lajos hadat üzent Legolásznak, Banánvirágnak és a beceneveknek, majd jogszabályba foglalták, hogy a jövőben miniszteri rendeletben rendelkeznek a választható utónevekről. Aztán a kulturális miniszter immár „az évszázados kulturális hagyomány” és „a nemzeti identitás erősítése” jegyében rendelkezett, majd megsértődött, és féknyúzozni kezdett. A beígért „valódi magyar kontrollra” még várni kell, de nagyon úgy tűnik, a liberális névadás szellemét nehéz lesz visszazárni a palackba. Ezt demonstráljuk az alábbi kvízzel.
A klisék nélküli beszéd friss hangnak számít – mondta a pszichológus, nyelvész a HVG-nek adott interjúban. Egy kollégáival végzett új kutatása viszont rámutat arra, hogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc beszédeit nem hatalmi pozícióban is jellemzi a gőgszindróma.
A Nemzetközi Űrállomás hivatalos nyelve ugyan az angol, ám az űrhajósoknak oroszul is kell tudniuk. És itt kezdenek a dolgok érdekessé válni.
A Kölni Egyetem tudósainak sikerült azonosítaniuk egy felfedezése óta mindenki más által értelmezhetetlen kusán írás karaktereinek jó részét, így már el tudják majd olvasni a majdnem 2000 éves írást.
A külföldi nevek használatára vannak persze szabályok, de nem éppen egyszerűek. Nyelvészkedünk.
Százkilencven éve, 1832. március 4-én halt meg Jean-Francois Champollion, a rosette-i kő megfejtője, aki megnyitotta az utat a hieroglifák és az ókori Egyiptom világába.
Továbbra is sok a bizonytalanság a helyes megszólítás körül, és az sem biztos, hogy iskolában megtanítják arra a gyerekeket.
Mi számít magyarnak? – merül fel a kérdés az idegen szavak szótárai kapcsán, amelyek összeállítását a szerkesztő és a társadalom műveltsége éppúgy befolyásolhatja, mint a hétköznapi élet átalakulása, egy-egy új történelmi korszak vagy ideológiai áramlat.
A jelenleg hatalmon lévő politikusok stílusát nem helyes közbeszédnek nevezni - véli Nádasdy Ádám, aki a HVG-nek adott portréinterjújában elmondja azt is, szerinte meddig maradhat fenn a NER. A költőként és műfordítóként is elismert nyelvész emellett mesél a családjáról, párkapcsolatáról és arról is, hogyan élte át a bezártságot a járvány alatt.
A koronavírus új szavakkal gazdagította a nyelveket, az első gyűjteményeket már össze is állították a nyelvészek.
Az újszülöttek az anyaméhben hallott hangokat utánozva találnak támpontokat az ismeretlen világ rájuk zúduló ingerei közepette. Erre jutott Kathleen Wermke, a Würzburgi Egyetemi Klinika kutatója, aki hosszú évek óta vizsgálja különféle nemzetiségű csecsemők „beszédét”.
Az angol nyelv régóta küzdött a problémával, most egy nagy múltú szótár megoldani látszik a dolgot.
Őseink táplálkozása is nagy hatással volt arra, ahogyan ma az emberek többsége beszél – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.
Kikéri magának, hogy a főzetet teának nevezzék.
Ha pedig megtanulunk egy új nyelvet, annak drasztikus hatása van a gondolkodásunkra is.
Egy brit nyelvész arra jutott, hogy Nagy-Britanniában nagy különbségek vannak az udvariassági formulák használatában, és azt is megmondta, mik a leginkább használt udvarias kifejezéseik.
A főnevekről szóló kötet után újabb izgalmak várhatók, például az igékről, a véges idejű alárendelt mondatokról, vagy a mellérendelésről is készül majd könyv.
