Az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak a magyar könnyűipar képviselői, a kormány előtt van egy szakképzési programjuk, amely szerintük megmentheti a vergődő ágazatot. Gyenes Lídia cikke.
Komoly aggodalommal figyeli az Európai Bizottság és az Európai Parlament is a kínai rendőrök esetleges magyarországi jelenlétét, és ez vonatkozik más országok hasonló gyakorlatára is. A magyar kormány ezzel a lépéssel újabb jogállamisági eljárásokat kockáztat.
Magyarország eddig mindig teljesítette a rá eső befizetési hányadot.
Ez már keddtől érvényes, de a korábban kiadott engedélyeket nem érinti.
Országjárásra indul Magyar Péter, akit szombati tüntetésén megtöltötte a Kossuth teret, anyák napjára pedig újabb demonstrációt jelentett be. Mivel tudatosan építi politikai szerepvállalásának pilléreit, ellenzéki- és kormányoldalon is egyre komolyabban kell venni. Magyar nem fukarkodik az erős mondatokkal, de a politikai programmal még adós, és azt sem tudhatja, mit lép erre a NER.
Egy friss javaslattal változtatnának a feltételeken.
Indokolt volt, hogy megszólaljon a kormány a Magyar–Varga-ügy Schadl–Völner-szálát is érintő részéről az Orbán Viktor-féle “tévésorozatokkal nem foglalkozom” megjegyzéseknél tartalmasabb formában is, hiszen az azóta közzétett hangfelvételen a Varga Judit által mondottak több kormánytag felelősségét, és több bűncselekmény gyanúját is felvetik. Íme a válasz.
Orbán Viktornak ezekben a hetekben olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyekről azt hihette, hogy rég megbirkózott velük.
„A magyarországi helyzet különösen nehéz volt, és jelenleg is az” – írják többek között.
Pedig akkor már volt neki kettő ilyenje.
Lesújtó képet festett a magyar valóságról, oktatásról, a hatalom manipulációiról, politikusokról – noha egykor maga is az volt – Csepeli György szociológus, aki egy interjúban azt is elárulta, hogy szerinte a jelenlegi iskolarendszer nem készít fel semmi fontosra, viszont van náci gondolkodás, és lesz olimpia is, ha Orbánon múlik. Mondott azért jót is: a rendszer javára írta, hogy „nem véres a keze”.
Úgy tűnik, nem tudja eldönteni a Fidesz-frakció, hogy mit írjon bele vagy mit hagyjon ki a “gyermekvédelmi” törvénycsomagból. Ez február végére ugyan már elkészült, kis híján át is verték az Országgyűlésen, de az utolsó pillanatban visszavonták. Úgy tudjuk, végleges szöveg a jövő keddi szakbizottsági ülésre sem lesz, mert még mindig finomítgatnak rajta.
Eddig támogatta a Fidesz az új természetvédelmi szabályokat, de amikor van esély arra, hogy a magyar szavazat lesz a mérleg nyelve, már elképzelhető, hogy megfúrják a tervet.
Lázár most azt mondta, felvetette a kormányfőnek, hogy ha már a SPAR azt hazudta, hogy az állam meg akarta venni, akkor “ezt tekintsük ajánlatnak, és vegyük meg őket szőröstül-bőröstül”.
Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.
Az ukrán elnök szerint ha valahol, akkor Magyarországon igazán tudhatnák az emberek, hogy milyen az orosz megszállás.
Tavaly 745 olyan határozatot hozott az Orbán-kormány, amely nem titkos ugyan, mégis elzárják a nagy nyilvánosság elől, méghozzá rögtön 20 évre. Ám néhány mégis kiszivárgott közülük: egyikkel a kormánytisztviselőket kötötték röghöz, másikkal a kirúgott katonák elhelyezkedését nehezítették, egy harmadik pedig kötelezővé tette egy Palkovics-közeli cég szoftverét az állami szférában.
Néhány részletkérdés tisztázása van csak hátra a 2022 végén felfüggesztett diákcsere program ügyében az Európai Bizottság és az Orbán-kormány között.
A következő három évre is mindössze a cégek harmada várja azt, hogy javulni fog a gazdasági helyzet.
Időnként helyreteszi Orbán Viktor fideszes párttársait, akik látszólag őt megkerülve hoznak kellemetlen helyzetet teremtő döntéseket. Ennek egyik korai példája volt az 1990-es években a honvédség vadászgépbeszerzése.
