Ahogy a jogállamunkat nem lehetett tisztán jogállami úton és módszerekkel felszámolni, azt helyreállítani sem lehet tisztán jogállami úton és módszerekkel, írja Elek István, de ennek okát nem abban látja, mint legutóbbi megszólalásaiban Fleck Zoltán jogszociológus. A hvg360 vitasorozatának újabb darabja.
Magyarországon a jogállam terepét hadseregek tarolták le. S nem tegnap, hanem majdnem másfél évtizede háborús terület az ország. Vélemény.
Sokan vizionálják hívei közül Orbánt nagy formátumú államférfinak, aki biztos kézzel vezeti országát egy új, boldog jövő felé. Írásom leginkább arról szól, hogy ezek a hívek mostanra elhiszik: megérkeztünk. Ez már az a boldog jövő.
Az állítólagos baloldali médiafölényről és a Színház és Filmművészeti Egyetem elfoglalásáról, vagy inkább megszüntetéséről. Valamint a rendszerdiskurzusról, az Orbán-korszak korszelleméről, kormányról és (hivatásos) ellenzékéről. Vélemény.
A rendszerváltás megint távolabb került, de a rendszer talán élhetőbbé vált. A NER, amelynek eddig is több felismerhető periódusa volt, új életszakaszába lépett. Hont András cikksorozatának 4., befejező része.
Ahogy a 89-90-es rendszer létrejött és aztán kimúlt, ahogy a NER létrejött és egyszer majd ki fog múlni nem valami rendkívüli, történelmünkben példátlan módi, hanem egy olyan minta, amelyet önkéntelenül követünk. Bajaink jelentős része ebből származik.
Az Orbán-rendszer állásáról és alakulásáról szóló cikksorozat első része egy pillanatfelvétel volt a rendszer és az ellenzék viszonyáról 2020 elején, az önkormányzati választások után. A mostani írás azzal foglalkozik, hogy miért marad el a rendszerváltás, mi van, illetve mi várható helyette.
Széles körben elterjedt nézet szerint a múlt év végén repedések kezdtek mutatkozni a lassan tízéves Nemzeti Együttműködés Rendszerén. Valóban történt-e változás, és ha igen, úgy a rendszerváltoztatók erősödtek-e meg, avagy a rendszer változik? Egyebek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ az a négyrészes cikksorozat, amelynek ez az első darabja.
A legfiatalabb választók már az Orbán-rendszerben szocializálódtak, és vele szemben is határozzák meg magukat. Az ifjúság azt követeli, amiből hiány van: liberális demokráciát, környezetvédelmet. Az önkormányzati voksolás csak megmutatta a NER stratégiai problémáit.
A három szerző azért érezte szükségét a megszólalásnak, mert szerintük a magyar igazságügyi miniszter valótlanságokat állít és csúsztat.
A Fidesz mára egy átnevelőtábor lett – állította az apai ágon olasz, anyai ágon magyar történész, akinek most jelent meg könyve Orbán Viktorról Olaszországban, „Orbán. Egy despota Európában” címmel. Bottoni szerint Orbán egy regionális influenszer, aki a budai terepjárósoknak elad egy Fideszt, a berettyóújfalui kétkezi munkásnak elad egy másik Fideszt. Zsarnoki, predátor állam a Fideszé – mondta interjúnkban.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint nem szabad a reményt feladni, hogy egy választáson buktassák meg a Fidesz-kormányt.
Nyugat-Európa vezető hatalmai beletörődtek Orbán Viktorba.
A magyarországi ellenzék rosszabb állapotban van, mint a Horthy-rendszer idején a Bécsben élő újságíró szerint.
Jóval kiterjedtebb, szervezettebb a magyarországi korrupció, mint a szomszédos államokban – állítja Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.
Milyen okok állnak annak hátterében, hogy Orbán első kormányzásával ellentétben, 2010 után sikerült gazdasági és kulturális uralomra is váltani a politikai hatalmat?
Részletes, rendszerleíró esszét közöl Kis János filozófus, SZDSZ-alapító, benne az Orbán-rendszer bemutatása mellett az is, milyen lehet egy lehetséges ellenállás.
„Itthon maradok, beletemetkezem a munkába, és közben abban reménykedem, hogy semmi, így az Orbán-rezsim sem tart örökké” – mondja Dés.
A jövő júliusban 100 éves Bálint György hosszú interjút adott koncentrációs táborról, kukoricásról, állami gazdaságról köztévéről és politikáról. „Orbán rendszere olyan, hogy aki beáll a sorba, tarthatja a markát, ám aki lépést téveszt, seggbe rúgják” – mondta.
