TGM: Vakító világosság

Az Orbán-rendszer cserben hagyja a propagandistáit, ezt korábbi rendszerekből ismerjük.

Addig-addig mondogatták (több száz cikk), hogy az Index válsága nem egyéb, mint „liberális” körök ellentéte egymással, ameddig a munkatársaitól elhagyott lap élére orbánista médiafunkcionáriusokat neveztek ki, köztük az orbanviktor.hu korábbi menedzserét. A kormányzó jobboldalnak semmi köze az ügyhöz – mondta a kormányzó jobboldal, majd átvette az Indexet, még brutálisabb formában, mint korábban az Origót és még négyszázötven (!) más médiumot.

A sajtószabadság hiánytalan – nyilatkozza a jobboldal a „közszolgálati” szócsövek és a „magánüzletileg”, ám ingyen összekoncentrált KESMA útján. Úgyszólván hiánytalan a „balliberális médiafölény”. Ezek szerint változatlanul megjelenik a Népszabadság. Keresse az újságárusoknál.

Ugyancsak „balliberális” fölényt észlelt az Orbán-rendszer a magyar színjátszásban.

A jobboldal mindössze barátságos, pluralista kis zugot szeretne a magyarhoni művelődés visszhangos, rideg, hűvös palotájában. Szerényen.

Ezért kiakolbólította – más egyetemekhez hasonlóan – a színiakadémiát (SZFE) a jogállamból, habár jogállami (adófizetői) pénzen, s élére a „tulajdonost” képviselő kuratóriumot és fölügyelő bizottságot állított; mindkettő Orbán Viktor bizalmas híveiből és hű követőiből áll.

TGM: A Vidnyánszky-ügy

Mintha nem volna elég baj, megszólalt Gyurcsány Ferenc is.