Hont: Továbbtorzult magyar alkat
12 perc
2020.02.10. 05:00
Ahogy a 89-90-es rendszer létrejött és aztán kimúlt, ahogy a NER létrejött és egyszer majd ki fog múlni nem valami rendkívüli, történelmünkben példátlan módi, hanem egy olyan minta, amelyet önkéntelenül követünk. Bajaink jelentős része ebből származik.
„A bajok mélyebben gyökereznek, mint a rezsimek.”
(Balassa Péter 1988.)
"Ez alatt a csaknem száz esztendő alatt a magyar nemzet olyan politikai és társadalmi konstrukciókban élt, amelyekben a dolgokat a maguk nevén nevezni nemcsak hogy nem lehetett, hanem nem is volt szabad, ahol a tényeket nem az okok és okozatok egyszerű láncolatában, hanem azon kívül álló feltevések és várakozások jegyében kellett értelmezni és magyarázni, ahol álbajokra kellett pazarolni jó erőket s ráolvasással gyógyítani valóságos bajokat, ahol a valóságos tennivalók körén kívül s azokra való tekintet nélkül lehetett és kellett cselekedni, s ahol hiányzott a cselekedetek helyességének az objektív mértéke, és helyette a félelmek és sérelmek egy bizonyos rendszere szerepelt erkölcsi értékmérőként." (Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem)
"Kőbe vésett alkotmány a jutalmad!
Fék: nem bilincs. Otthonos lett a káosz,
A tisztázás helyett a lágy maszat."
(Térey János: Magyar Közöny)
Az első rész: Megroppant-e az Orbán-rendszer?
A második rész: És ismét nem tetszettünk forradalmat csinálni
A harmadik magyar köztársaság jellegét, működését és bukását is – nem meglepő módon – alapvetően meghatározták fogantatásának és születésének körülményei. Minden adott ahhoz, hogy mindazon hibákat és mulasztásokat, amelyeket nyolcvankilenc-kilencvenben elkövettek – már ha lesz rá egyáltalán alkalmunk –, még egyszer elkövessük. A rendszerváltás féloldalassága és félszívűsége ugyanis nem magyarázható csak a szocializmus hagyatékával. A jellemző megküzdési módok, reflexek, rutinok szilárdan rögzültek a magyar társadalomban, és ezek gátját képezik bármiféle katarzisnak, szószerinti fordításban: megtisztulásnak.
- Azt mondd meg, Antoine, mi az, hogy változás? Mondtam már, Desiré, egyfajta tyúktojás
Sajátos magyar tyúk-tojás-feladványnak tűnik az a kérdés, hogy a mélyen beivódott mentalitás oka, avagy következménye annak, hogy a nagy történelmi átalakulások velünk általában csak úgy megtörténtek. (Azon alkalmak, amikor a belső állapot hevülése kényszerített volna ki a rendszerszerű változásokat, elbuktak, s legfeljebb félfordulatot eredményeztek.)
Természetesen a valóságos fordulatokat is megelőzhette szellemi pezsgés, rendszeren belüli erjedés, valamint a forrpontig tartó folyamatot kísérhette halmozódó elégedetlenség, a kiváltó ok mégis szinte mindig valamilyen drámai külpolitikai esemény volt, s a fordulat jellemzően államcsínnyel vagy paktumszerűen ment végbe, csekély népi részvétel mellett. Ennek során a változás élessége elhalványult, értelme elmismásolódott.