#Országos Bírósági Hivatal (OBH)

„Azt az ügyfelet, akit sérelem ért egy bírói késedelem miatt, nem tudom azzal megvigasztalni, hogy az eredménytáblán jól állunk”

Négyoldalú megállapodás a kormánnyal, bírótüntetés, a működést veszélyeztető jegyzőhiány a fővárosban – az elmúlt egy évben többször kerültek a figyelem középpontba a magyarországi bíróságok. Lesz-e következménye, ha a bírák nem tudják betartani a határidőket? Mi alapján beszél a kormány kétmilliós bírói átlagbérről? Miért dolgozik Rogán Antal volt jegyzője az Országos Bírósági Hivatalban? Interjú Senyei Györggyel, az OBH elnökével.


Takarító jegyző, hoszteszkedő titkárok, agyonterhelt bírók – haldoklik az igazságszolgáltatás Budapesten és környékén

Az ítélkezés minőségére is hatással lehet egyes bíróságok túlterheltsége, van, ahol átlagosan majd 140 ügyet visz egyszerre egy bíró. A kormány megoldása: bírsággal sarkallná élénkebb munkára a bírókat, akik erőn felül teljesítve tartják életben hivatalukat. Sokan úgy érzik, a bírósági vezetők is cserbenhagyták őket.



„Ne tőlem féltsék a bírói függetlenséget” – a Kúria elnöke indulatos levélben válaszolt a kritikákra

Hosszú, személyeskedéstől sem mentes közleményt adott ki Varga Zs. András, miután az OBT és az OBH is élesen kritizálta a bíráknak szánt, kiszivárgott újévi köszöntőjét. A Kúria elnöke felelőtlenségnek tartja, hogy az OBT érvényteleníteni akarja a kormánnyal megkötött négyoldalú megállapodást, Senyei Györgynek pedig azt üzeni: etikai elvekről és hivatali kultúráról nem tőle fog tanácsot kérni.




Pénzhez kapcsolt reform – megtudtuk, mi áll az Igazságügyi Minisztérium bíráknak kínált alkujában

Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A lapunkhoz eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal. Ilyen például a bírói korhatár módosítása, a külsős pályázók előnyben részesítése, „mozgóbírók” alkalmazása és a hatáskörök átalakítása.






Polt Péter szerint nem az ügyészség sikertelenségét mutatja az új korrupcióellenes intézmények létrehozása

Polt Péter legfőbb ügyész szerint a korrupcióellenes rangsorok valóban „tartalmaznak kedvezőtlen helyezéseket", de szerinte ennek az az oka, hogy ezek korrupcióészlelési indexek, vagyis például megkérdezett cégvezetők, átlagemberek benyomásait tartalmazzák. Varga Zs. Andrást kérdezték az OBT-vel való kapcsolatáról, de nem válaszolt a mai parlamenti meghallgatásán, mert ez nem szerepelt az ülés témái között. Az OBH elnöke szerint vannak és lesznek is hatásköri viták az OBT-vel, de ez még „nem azonosítható a feszültséggel”.