A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Már nemcsak a bírák által megválasztott Országos Bírói Tanács (OBT), hanem a bírósági igazgatási csúcsszerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is nekiment Varga Zs. Andrásnak, aki újévi köszöntőjében gyakorlatilag megfenyegette azokat a bírókat, akik kritizálták a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodást.
„Ártani próbáltak a Kúriának – bár ez nem volt valós veszély –, és még inkább ártani próbáltak – ez viszont valós veszéllyel járt – Magyarország bíróságainak. Igyekszünk majd helyrehozni ezt is” – fogalmazott az év elején Varga Zs. András.
A köszöntőben írtakat a múlt héten már az OBT is határozottan visszautasította, most pedig Senyei György Barna, az OBH elnöke adott ki róla közleményt. Ebben azt írja, álláspontja szerint a levél az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától úgy tartalmában, mind stílusában teljes mértékben idegen.
Senyei kiemelte azt is, hogy a bírák – a jogszabályok keretei között és azoknak megfelelő formában – a bíróságok igazgatásával kapcsolatosan szabadon véleményt nyilváníthatnak, „emiatt tehát bármely – akár burkolt formában is –, kilátásba helyezett szankció alkalmazása jogkorlátozásnak minősülhet”.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Senyei és Varga Zs., akik mindketten az Orbán-rendszer politikai kinevezettjei, egymásnak feszültek. A két csúcsbíró az OBT 2023. decemberi ülésén is összeszólalkozott, ahol az OBH elnöke egy ponton azt vágta a másik fejéhez: „mindenki tudja, legalábbis sokan tudják/tudjuk, hogy egy vágyálma van: az igazságszolgáltatás leuralása. Aki ezzel ellentétes véleményt formál, azt ellenségként kezeli.”
Varga Zs. levelével kapcsolatban a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) is arra figyelmeztetett, hogy a bírák törvényben biztosított jogukkal éltek az elmúlt hónapban, amikor nyilatkoztak a bírósági szervezeti és jogállási törvényeket érintő úgynevezett „négyoldalú megállapodás” tekintetében. Ezért hátrány, szankció nem értheti őket, sőt még ennek a lehetőségére utalás is dermesztő hatással járhat.
Mindenki az OBT-re figyel
Az újévi köszöntő nemcsak ezért verte ki a biztosítékot a bírók körében. Abban ugyanis a Kúria elnöke azt is elismerte, hogy a kúriai bírók kiemelt bánásmódban részesültek (vagyis nagyobb fizetésemelést kaptak) a kormánytól, méghozzá megfogalmazása szerint „nem ingyen”. A levél másik érdekessége, hogy az elnök arra utalt benn: a Kúria képviselői egyeztettek az erről szóló kormánypárti javaslat parlamenti elfogadtatásával kapcsolatban.
„Nemcsak a saját érdekeinkkel törődtünk, hanem egészen az Országgyűlés döntéséig dolgoztunk azért, hogy minden bíró és minden munkatársunk a lehető legelőnyösebb helyzetbe kerüljön” – tette hozzá, bár az nem derül ki, hogy a Kúria képviselői pontosan kivel és milyen eljárásban egyeztettek.
Erre mindenesetre az OBT is kíváncsi, közleményükben azt kérték, hogy a megállapodásokat a transzparencia megvalósulása érdekében a Kúria hozza nyilvánosságra.
A köszöntővel kapcsolatban gyakorlatilag már csak Varga Zs. András nem nyilatkozott, de az ezzel kapcsolatos kritikák valószínűleg előkerülnek majd az OBT jövő heti ülésén is, amelynek a Kúria elnöke hivatalból tagja. A napirend szerint akkor kerül az asztalra az az előterjesztés is, amely érvénytelenítené a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodást is, amelyet az OBT – azóta lemondott elnökével és Varga Zs. Andrással együtt – november végén még megszavazott.
