#Prémium hírlevelek

„Majd ha lesz időm és pénzem” – mikor érdemes elkezdeni segíteni?

Sokan mondjuk: „Majd ha többet keresek, akkor adok.” Vagy: „Ha egyszer kevesebb lesz a dolgom, elmegyek önkénteskedni.” Így halogatjuk a segítést, miközben az évek múlnak – és a „majd” soha nem jön el. Hajlamosak vagyunk hinni, hogy a jövő könnyebb lesz – több időnk, energiánk, pénzünk lesz. A valóság viszont az, hogy mindig lesz valami más elfoglaltság. Így aztán az alkalmas pillanat soha nem érkezik el.




Mi lett a pandadiplomáciával, mit mond a genetika az élethosszunkról, s fognak-e a gépek valaha szeretni?

Visszaszorulóban a pandadiplomácia: Japán a napokban kényszerült visszaadni Kínának az utolsó két állatát. Lassan halad az ukrán-orosz háború lezárása, Vlagyimir Putyin valamennyi szomszédjának üzenni akar a „különleges katonai akcióval”. Közben a világgazdaság sem száguld; egy amerikai kutató azt javasolja, hogy globális problémáink megoldásához százmillió dollárból alkossanak meg egy, a valóságot valóban jól leképező szimulációt. A friss Kilátóban arról is lesz szó, hogy valóban a genetika határozza-e meg leginkább, meddig élünk, s hogy mit jelenthet gépek számára a szerelem.




Mit ígér a Tisza-program a nőknek?

Hétvégén mutatta be programját a Tisza Párt. A 240 oldalas dokumentumban külön fejezet szólt a nők hátrányos megkülönböztetéséről, parlamenti képviseletük hiányáról. De mit ajánl pontosan a program a magyar nőknek, és mire elég a most megfogalmazott vállalási csomag?





Hírlevél mindenkinek, aki érteni szeretné a befektetések működését

Egy tanácsadói beszélgetésben nem az számít, mennyi mindent tanultunk az egyetemen vagy a piacokon, hanem az, hogy az ügyfél valóban értse, mibe fektet. Az MNB adatai szerint Magyarországon jelenleg közel 20 000 milliárd forint parkol befektetetlenül a lakossági bankszámlákon. Ez óriási kihasználatlan potenciált jelent. // Jó híreink vannak az év elején: megújul a Concorde Csoporttal közös Hova tegyem a pénzem? hírlevelünk! Az elkövetkező időszakban Nagy Bertalan privátbanki vezető és szenior tanácsadó segítségével a pénzügyi tudatosságra fektetjük a hangsúlyt.


Használjuk, de a hatás még nem meggyőző – hogyan állunk az AI-adaptációval?

Miért nem jelenik meg látványosan az értékteremtésben a mesterséges intelligencia hatása, ha majdnem minden dolgozó használja? A Boston Consulting Group (BCG) felmérése számszerűsíti az elmaradt ígéretet: globálisan a cégek 60 százaléka nem tudott érdemi üzleti értéket felmutatni az MI-ből – annak ellenére, hogy jelentős összegeket fordított a technológiára.



Beválhat-e Trumpnak az őrült ember-taktika, kik Brüsszel förtelmes főnökei és mi okozhatja valójában a migrént?

Ha el tudod játszani, hogy mindenre képes vagy, akkor az ellenfél megijed és visszakozik – erre épül a politikában a Madman Theory. A Politico megnevezte azt az öt embert, akik legtöbbet szenvednek nehéz főnökeik miatt. A Les Grands Buffets francia étterem az a vendéglátóhely, amely a legtöbb bevételt hozza ebben az üzletágban. A tudósok a jelek szerint közel állnak ahhoz, hogy megtalálják a migrének valódi okát. Végül egy cikk arról, hogy sokan úgy vélik, megtalálták az ideális alvási pózt. Itt a heti Kilátó.


A társadalom megérett a plusztudásra

Hova vezet az egyenlőséghez ragaszkodás? Az inga kilengéséhez. Az e heti levél trumpozó hisztiként írható le. Most például úgy tűnik, Európának és Kanadának az Amerikai Egyesült Államok ellen is fegyverkeznie kell. Az egyenlőség nevében én inkább hagytam volna néhány férfi rektort is.



Így lettem fideszes kampányarc

„Én fideszes akarok lenni. Én szeretnék fideszes lenni. Én meg akarom érteni, miért legyek fideszes.” Három mondatom, amit felhasznált Orbán Viktor közösségi média csapata, hogy politikai kampányvideót készítsenek, ami a fiatal szavazókat célozza. Miután a jogászunkkal megkerestük a miniszterelnök stábját, a videó egyszer csak, szó nélkül eltűnt az összes platformról. De ez a történet nem rólam szól: azt mutatja meg, hogy mennyire képtelen elérni a fiatal választókat a Fidesz.



A segítség paradoxonai – avagy mit kapsz, amikor adsz

Egy kísérlet során egyetemistáknak pénzt adtak és a csapat egyik felét arra kérték, költsék magukra, míg a másikat arra, fordítsák másokra. Este mindenki beszámolt a hangulatáról és kiderült: nem azok érezték jobban magukat, akik magukra költöttek, hanem azok, akik másokat ajándékoztak meg. Minél többet adtak, annál jobban érezték magukat.