A történelem egyik legnagyobb szervezeti paradigmaváltása zajlik a szemünk előtt. Az már látszik, hogy nem érdemes egyszerűen technológiát üldözni: a lényeges kérdés inkább az, hogy miben tudják konkrétan a saját szervezetünket segíteni az új AI-eszközök, és miben a legjobbak már most az embereink?
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen történt szexuális erőszak ügyében nemrég született felmentő ítélet újra fontos kérdést vetett fel. Szexuális bűncselekményeknél a büntetőjogi felelősség továbbra is csak a kényszerhez köthető-e, vagy indokolt lenne egy, már a beleegyezés hiányára épülő tényállási megoldás? Az e heti Közlönyben annak járok utána, hogy milyen módon lehet bevezetni az utóbbi szabályozást, amit nővédő csoportok szorgalmaznak.
Egy sportcsarnokban a társadalom elég széles spektruma megjelenik, sokkal koncentráltabban és látványosabban, mint a mindennapokban. Bevallom, nehéz megpróbálnom azonosulni bármivel, amit az ultráknál láttam, egy dolog viszont ismerős volt: a szenvedély.
Térdig járunk az ilyenkor szokásosan csillogó műhóban, de ez a levél még nem vet számot 2025-el. Másfél hónapja ért véget Budapest legújabb nemzetközi filmfesztiválja, a BIFF, én pedig a zsűrizés miatt láthattam rajta egy rakat filmet. Most, hogy közelít a szeretet ünnepének nevezett eseménysorozat, az ország pedig tovább zakatol az embertelenség irányába, összeválogattam a szekciómból a magyar forgalmazónál már landolt filmeket.
Milyen nyavalyáktól szenvedtek az amerikai elnökök, milyen a talpas és a talp nélküli betű, melyik országok tiltanák el a közösségi médiától a fiatalokat, miben első az olasz konyha, és az ember vagy a szurikáta hűségesebb a párjához? Körkép az e heti Kilátóból.
Többen bringáznak rendszeresen a fővárosban, mint eddig bármikor – ezt a statisztikát sikerült úgy kicsavarni, hogy az autólobbi szerint fölöslegesek a kerékpáros fejlesztések. A friss közlekedési adatokból az is kiderül, hogy hiába terjedt el a home office, soha nem vitte el még ennyi idejét a magyaroknak a közlekedés.
Joggal kérdezheti a kedves olvasó, hogy miféle sport ez a bizonyos átsúlyozás, milyen súlyokat kell átcipelni innen oda vagy onnan ide, lehet-e gyakorolni otthon is, vagy jobb ezt edzővel, edzőteremben? Nem veszélyes-e, egészséges-e egyáltalán? Az átsúlyozások szokásos ideje pénzügyekben is az év elejére esik.
Megoszlanak a vélemények az országot megrázó korrupciós botrány miatt lemondott Andrij Jermakról, Ukrajna második legerősebb emberéről. Donald Trump amerikai elnökkel más a helyzet, Európában vele szemben egységesnek látszik a negatív megítélés. Népszerűek viszont az influenzaoltások, a Kilátóból kiderül, hogyan és kik állítják össze az éppen érvényes vakcinát. Folytatódik az olasz divatipari konszolidáció, a Prada megvette az egészen más stílust képviselői Versace divatházat. Végül egy hír arról, mik lesznek a 2026-os turisztikai év fő trendjei.
Kevés jelenség hat ma olyan mélyen a munkahelyi kultúrára, mint az elszigeteltség érzése. A magány ugyanis nem akkor fáj a legjobban, amikor egyedül vagyunk, hanem ha félreértenek, elutasítanak, kirekesztenek – vagy egyszerűen nem vesznek észre azok, akik körülvesznek. De van megoldás.
Leszarnám én, hogy ott vagyunk-e a futball-vb-n, de most rengeteg pénzből nem vagyunk ott. Miközben a gyerekeim kívül-belül rothadó iskolába járnak. Elnézést azoktól, akiknél sebeket tép fel ez az ostoba kiesés. Biztatásul: nem csak foci lesz. Kap mindkét oldal.
Az ország két, sok szempontból különböző helyszínén – a budapesti körúton és Miskolc külvárosában – szinte egy időben történt két olyan erőszakos incidens, amelyek végül halállal végződtek. Közös pont a tragikus eredmény, a jogi megítélés azonban gyökeresen eltérő.
A tekintélyelvű hatalom természetéből kifolyólag nem tud biztonságos gyermekvédelmi rendszert kiépíteni és fenntartani, hiszen ahhoz a vezetőinek szembe kellene néznie – és el kellene ismernie – az elnyomásból, és nagyrészt a férfi felsőbbrendűségből származó károkat.
A kapitalizmus ezen késői korszakában – különösen decemberben – nincs kímélet, csak fogyasztás. Eszünk és lelkünk megőrzésére viszont lehet tenni kísérleteket például színház-, mozi- vagy koncerttermekben. Budapesten van még jó pár.
Miért piros dobozban érkezik a brit költségvetés, mióta nem Tokió a világ legnépesebb városa, ki tagadhat meg parancsot, milyen szupersztárok vállalnak esküvői fellépést, miért esznek pulykát hálaadáskor? Körkép az e heti Kilátóból.
Jókora áremelkedést láttunk az elmúlt egy évben, viszont hacsak nem történik valami nagyon nagy meglepetés, akkor hamarosan sokkal szebbek lesznek a számok. A részletekből kiderül, hogy ehhez néhány ár- és adóemelés elhalasztása, valamint a világpiac szerencsés helyzete is kell, és a nehézségeknek sincs még vége.
Óriási bikapiac közepén vagyunk, az idei tőkepiaci mozgásokat egyértelműen a mesterséges intelligencia körüli láz határozta meg az Egyesült Államokban. Az elmúlt hetek korrekciója ellenére továbbra is látványos felülteljesítés jellemzi ezt a piaci szegmenst – másképp fogalmazva: a tőkepiac sokkal rosszabb állapotban lenne az AI-sztorik nélkül. De meddig tart a lelkesedés? Meglátásom szerint nincsenek igazán jó, biztos válaszok, ugyanakkor érdemes felidézni néhány elgondolkodtató történelmi analógiát.
Miért kell a cégvezetőknek felkészülniük az AI-irányított riválisokra?
Meddig maradhat hivatalában Zelenszkij hivatalának népszerűtlen vezetője, miért esett egymásnak Kína és Japán, milyen nyugdíjreformokra lenne szükség, hogyan képesek életben maradni megmérgezett állatok és mit érdemes tudni Nigel Farage múltjáról? Itt a friss Kilátó.
Korábbi, Z generációról szóló hírlevelünk a vártnál sokkal hevesebb vitát váltott ki, ami rávilágított, hogy milyen mélyen élnek bennünk a generációs címkék. Ma, amikor akár négy generáció dolgozik együtt, ez a címkézés alááshatja a kollaborációt, ami komolyabb vezetői kihívást jelent. Mi lehet a megoldás? Álláspontunk szerint az, ha a címkék helyett az egyéni készségekre és a valódi emberi potenciálra figyelünk.
Állítólag Ferdinand Porsche azt mondta, hogyha nem biztosította volna magát a devizaárfolyam mozgások ellen, akkor sokkal gazdagabb lenne – viszont háromszor csődbe ment volna. Még Porsche is szegény.
