Alig reagált a forint árfolyama az Európai Bizottság kedden délelőtt közzétett átfogó őszi gazdasági előrejelzésére: az euró továbbra is a 295,90-296,20 forintos sávban ingadozott a bankközi devizapiacon.
Áprilisi prognózisához képest borúsabb képet fest a világgazdaság idei és jövő évi teljesítményének alakulásáról a Nemzetközi Valutaalap, elsősorban néhány kulcsfontosságú feltörekvő gazdaság belső keresletének gyengesége és növekedésének lelassulása, továbbá az eurózóna elhúzódó recessziója miatt.
Jelentősen megugrott a K&H kkv bizalmi indexe, bár még így is a negatív tartományban tartózkodik.
A Fidesz és a Jobbik is kettős mércéről beszél az Európai Bizottság Magyarországról szóló friss előrejelzésével kapcsolatban. Az MSZP szerint a kormány újabb vizsgán bukott el, a DK-s Varju László pedig úgy látja, hogy a kormánynak szüksége lenne egy uniós kézikönyvre.
Jelentősen, 3-ról 2,4 százalékra rontotta a 2013-as globális gazdasági növekedésről szóló előrejelzését a Világbank, amely azzal indokolta a lépést, hogy a fejlett országok a vártnál sokkal lassabban lábalnak ki a gazdasági válságból.
Rontotta növekedési kilátásáit Magyarországgal kapcsolatban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
A kelet-európai országok jövőre kikerülhetnek a válságból, de több államban csökken a gazdaság teljesítménye - derül ki bécsi WIIW gazdaságkutató intézet előrejelézéséből.
A kormány napokban Brüsszelnek megküldött kiegészítő jelentésében előrejelzésként erre az évre 1,2 százalékos GDP-csökkenést, jövőre 0,9 százalékos növekedést adott meg, ezzel csökkent a különbség a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdaságkutatók idei és jövő évi prognózisai között.
A csökkenő forgalom a hazai kkv-k pénzügyi eredményeinek romlását eredményezheti, hiszen a mikrovállalkozások kivételével jelentősen mérséklődtek az árbevétel és eredmény várakozások. A K&H Bank kkv bizalmi index kutatásban megkérdezett félezer cégvezető a következő egy évben az árbevétel átlagosan 4,3 százalékos és a nyereség 2,5 százalékos bővülésére számít.
A magyar gazdaság 2012-ben nemcsak recessziós, de perspektívátlan pályán halad - derül ki a GKI friss felméréséből. Az elemzés szerint nem látszik olyan tényező, amely a pénzügyi válság elkerülésénél, a tartós stagnálásnál dinamikusabb pályára terelné az országot.
A magyar részvények elemzésében tavalyi második helyezése után idén az aranyérmet érdemelte ki a Concorde a londoni AQ Research toplistáján, míg az ezüstöt az előző nyertes Erste Group zsebelhette be. A legnehezebb a Mol eredményszámait előrejelzni.
A technológiai fejlődés rendületlen, minden évben újabb és újabb csúcsokat érünk el. A trendek tehát megjósolhatók. Prognózisok a jövő évre.
A folyékony tejtermékek iránti globális kereslet 30 százalékkal nő a 2010 és 2020 közötti időszakban – áll a Tetra Pak legfrissebb, 100 ország tejfogyasztási szokásait vizsgáló tanulmányában.
Az európai adósságválság negatív hatásai – a legújabb görög mentőcsomag hatására – enyhültek, de a súlyos árnyék nem tűnt el Európa, s ezen belül hazánk, fölül – írja a GKI elemzése.
A magyar gazdaság fontos mutatói javulnak a világgazdasági válság enyhülésével párhuzamosan, de a valós helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt.
Az elmúlt év „nem szokványos gazdaságpolitikája” következtében tovább gyengült tőkevonzó és növekedési képesség visszaszerzésének mikéntje nem látszik. Az államháztartás strukturális hiánya lényegesen nő. A kisvállalkozások és a középrétegek pénzügyi tartalékai egyre inkább kimerülnek. A szociális feszültségek fokozódnak – állapítja meg többek között a GKI 2011-re szóló előrejelzése.
Az OTP csoportnál 2011-re éves szinten a magyarországi GDP 3 százalékos növekedését várják - mondta Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese a bankcsoport csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Bár az elemzők többségéhez hasonlóan a HSBC szakemberei is felhívják a figyelmet a Széll Kálmán-terv részleteivel, illetve a megvalósítással kapcsolatos bizonytalanságokra, a „piaci konszenzushoz” hasonlóan egy-két éves távlatban a legnagyobb európai bankban is pozitívnak ítélik a magyar gazdaság kilátásait.
Amekkora bizalmatlanság övezi Magyarországot a nemzetközi politikai színtéren a médiatörvény és legutóbb az alkotmányozási folyamat ellentmondásossága miatt, éppen akkora bizalommal fordulnak a piacok a magyar gazdaság felé az utóbbi időben. Vajon miért változott meg a szél, hiszen nem olyan régen még a legkockázatosabb uniós tagok közé soroltak bennünket?
A fogyasztási és beruházási adatok azt jelzik, hogy Magyarországon a vártnál lassabban talál magára a belső kereslet, így a növekedés motorja továbbra is az export. A kormány gazdasági programja leginkább a munkaerő-kínálat növelésére támaszkodik, így a végrehajtás sikere elsősorban attól függ, hogy találnak-e állást maguknak azok, akiket a különböző támogatások visszafogásával igyekeznek visszaterelni a munkaerőpiacra. – írja többek között a Századvég Gazdaságkutató Zrt. most megjelent elemzése.
