380 éves geometriai problémát sikerült megoldani, Einstein elmélete is segített benne
Az ausztrál Monash Egyetem kutatói szerint a legújabb eredményük is azt bizonyítja, hogy a matematika megoldásait néha más tudományterületen kell keresni.
#relativitáselmélet
Bajban vannak a fizikusok egy új térkép miatt, mert azt mutatja: Einstein tévedhetett
Elkészült a sötét anyag legnagyobb és legrészletesebb térképe. Az eredmények meglepték a tudósokat, ugyanis az anyag sokkal egyenletesebbnek és kiterjedtebbnek tűnik, mint azt a korábbi elméletek alapján vélték.
Egy toll vagy egy kalapács ér földet hamarabb? 1200 órán át tesztelték, és csak igaza van Einsteinnek
Égitestekkel tesztelték Albert Einstein elméletét az általános relativitásról és Galileo Galilei kísérletének igazát egy hat éven át tartó kísérletben.
Sikerült bebizonyítani Galilei 400 éves elméletét
A francia kutatók arra voltak kíváncsiak, az ekvivalenciaelv mennyire állja meg a helyét a világűrben. Úgy tűnik, Galilei elve – amelyre Einstein a relativitáselméletét is alapozta – tűpontos volt.
Tévedhetett Einstein a fekete lyukakkal kapcsolatban, és ez mindent megmagyarázna
Izraeli kutatók szerint a fekete lyukak valójában nem fekete lyukak, hanem fagyott csillagok, amelyek korábban is létrejöhetnek, mint azt eddig gondolták.
Megoldhatták a tudósok a fekete lyukak paradoxonát, amit Stephen Hawking írt le először
A Physical Review Letters című szaklapban megjelent új tanulmányban azt állítják a szerzők, hogy sikerült megoldaniuk az 50 évvel ezelőtt leírt Hawking-paradoxont.
4,3 milliárd forintnyi eurót fizetett valaki Albert Einstein egyik kéziratáért
Az árverést szervező aukciósház szerint ez a legértékesebb Einstein-kézirat.
A napfogyatkozás, ami eldöntötte Einstein sorsát
1919-ben egy hónapokon át tartó kísérlet tartotta izgalomban a világ tudósközösségét. A tét Albert Einstein általános relativitáselméletének igazolása volt. Részlet Walter Isaacson Einstein - Az ember a relativitáselmélet mögött című könyvéből.
Bizonyították, hogy Einsteinnek már megint igaza volt
A Tejútrendszer közepén lévő nagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös relativitáselméletét amerikai tudósok.
Ez az első Einstein-kézirat, amit akkor írt, mikor még nem mindenki hitt neki
Különleges jelentőségű Einstein-kéziratot kapott a stockholmi Nobel Múzeum: az 1922. december 21-én nyilvánosságra hozott írás a múzeum szerint Albert Einstein első munkája, amelyet a Nobel-díj átvétele után megfogalmazott. Ebben a fizikus az akkor még vitatottnak tartott általános relativitáselméletét védte meg.
"Soha nem viszed semmire, Einstein" – mondta a tanár, a többi pedig már történelem
Száznegyven éve, 1879. március 14-én született Albert Einstein, a relativitáselmélet és a modern fizikai világkép megalkotója, minden idők egyik legzseniálisabb természettudósa.
Minden eddiginél pontosabban sikerült bizonyítani Einstein relativitáselméletét a Tejútrendszeren kívül
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei távcsőegyüttesének műszerével és a Hubble-űrtávcsővel csillagászok az Einstein-féle általános relativitáselmélet eddigi legpontosabb, Tejútrendszeren kívüli tesztjét szolgáltatták.
Megerősítette egy műhold Einstein relativitáselméletét, mégpedig sosem látott pontossággal
A tavaly felbocsátott kicsiny műhold eddig nem bukkant olyan tényezőre, amely kétségbe vonná a híres fizikus által száz éve kidolgozott elméletet. A CNES francia űrügynökség hétfői közlése szerint az eszköz "páratlan pontossággal" erősítette meg a Microscope nevű francia műhold Einstein relativitáselméletét.
Tudományos szenzáció: 80 év után bebizonyították, hogy Einstein tévedett, mivel igaza volt
Önmagában az is nagy hír lenne a tudomány világában, ha sikerülne Einstein bármelyik állítását újszerű módon igazolni, hát még az, ha megcáfolni. De hogy mindkettő sikerüljön egyszerre, az már tényleg szenzációs.
Igen, tényleg megtalálták a tudomány Szent Grálját
Vagyis sikerült észlelni a gravitációs hullámokat és – most először közvetlenül – a fekete lyukakat, egészen pontosan két fekete lyuk összeolvadását, jelentették be Washingtonban, a LIGO Tudományos Együttműködés tájékoztatóján. És mindjárt azt hangsúlyozták, hogy mostantól az a kérdés mit hoz ez magával. Már előzetesen is tudni lehetett, hogy a felfedezés új csillagászat kezdetét jelentheti, kitágíthatja, illetve módosíthatja tudásunkat az univerzumról, ha sikerült észlelni a gravitációs hullámokat, amelyek létezésére Albert Einstein következtetett először relativitáselmélete alapján. A hatalmas nemzetközi összefogással végzett programban sok hazai és külföldön élő magyar tudós is részt vett.
Ami még hiányzik a relativitáselméletből
Száz évvel az általános relativitás elméletének megszületése után Magyarország esélyes, hogy itt találják meg a bizonyítékokat a teória egyik legfontosabb elemére, a gravitációs hullámokra.
Sokkoló és korszakalkotó felfedezések 2011-ből
Félelmetes, de akár a tudomány történetében új fejezetet nyitó felfedezések történtek 2011-ben is. Gyorsabban mozgó részecskéket találtak, felfedezték, hogy pesszimisták a méhek, és hogy késleltethető az öregedés.
Megismétlik a fénynél gyorsabb részecskék kísérletét
Nemrégiben érkezett a hír, hogy a fénynél gyorsabb részecskéket találtak a tudósok. A neutrínók, amelyek eszerint gyorsabban haladnának a fényt alkotó fotonoknál, azonban még korántsem biztos, hogy valóban megdöntik a relativitáselmélet alaptézisét. (Einstein teóriája szerint a fénynél nem lehet nagyobb sebessége semminek.) Most ugyanis megismétlik az egy hónappal ezelőtti kísérletet, amelyben neutrínók gyorsabban haladtak állítólag a fénynél.
Hogyan csináljunk időgépet? - videó
A New Scientist című tudományos újság honlapján érdekes animációs rövidfilm látható, amely az időgép megszerkesztésének alapelveit foglalja össze. Persze nem adja meg a tökéletes megoldást, és nyitva is hagy néhány kérdést, de frappáns módon foglalja össze mai tudásunkat egy időgép összeeszkábálásáról.
Galaxishalamazok igazolják Einstein elméletét
Kozmikus méretben igazolták dán asztrofizikusok Einstein relativitáselméletét, amely szerint egy objektum gravitációs tere meggörbíti körülötte a teret és az időt.