A digitális csalások nemcsak gyakoribbak lettek, hanem hitelesebbek is: 2026-ra a támadók már nem hibáznak látványosan, ezért meg kell tanulnunk felismerni a jelszóhalász leveleket és üzeneteket, továbbá kezelni a jelenséget. Ahhoz, hogy sikerrel vegyük fel a küzdelmet a fenyegetésekkel szemben, elengedhetetlen a felhasználói tudatosság.
Előre szólni fog a WhatsApp és a Messenger, amikor valószínűsíthető, hogy a chatelés másik végén csalók állnak. Két új biztonsági funkciót is tesztel a Meta.
Új biztonsági funkciókat vezet be a WhatsApp, hogy nagyobb védelmet kapjanak a felhasználók a csalások ellen.
A közeljövőben több hasznos, valamint szórakoztató képességgel bővül az Android, a csalók kiszűrése mellett már valós időben megoszthatja a pozícióját is az ismerőseivel.
Már fejleszti a Google azt a megoldást, ami észleli, ha egy alkalmazás a felhasználó pénzére utazik. Végső soron nem lehet majd telepíteni az ilyen átverős appokat.
Azt hihetnénk, egyszer s mindenkorra vége a vagyonokat öröklő, most azonban kölcsönt kérő „nigériai trónörökös” e-mailjének, így felesleges is a csalás mögött állók erőlködése. Ők viszont másképp gondolják, sőt, most már a mesterséges intelligenciát is bevetik az ügy érdekében.
Steve Wozniak szerint meg kellene tanítani az embereket arra, hogyan ismerhetik fel az átveréseket, különben igen sötét lesz a jövő a mesterséges intelligencia miatt.
Újabb átverős üzenettel próbálják rászedni a felhasználókat a hackerek a Messengeren.
Nem először hívja fel a figyelmet csaló App Store-os alkalmazásra egy fejlesztő. Legutóbbi „kiszemeltjét” már több mint 20 millióan letöltötték.
Valaki még 2019 nyarán hozta létre azt az oldalt a Facebookon, ami csak nemrég vette fel Elon Musk nevét, és ami egy bitcoinos átverést is terjesztett a közösségi oldalon.
A BBC híroldalára megszólalásig hasonlító kamu weboldallal hirdették a csalók, hogy Elon Musk 750 millió dollárnyi bitcoint készül szétosztani.
Nevek, telefonszámok és a Facebook-felhasználók azonosítóit tartalmazó adatbázis került ki az internetre, amit már ugyan töröltek, de valaki időközben egy hackerfórumba is feltöltötte azt.
Telefonon hívták fel a brit Doug Vareyt, hogy baj van a számítógépével. Az ügylet végére sikerült tőle 4000 fontot kicsalni.
Újfajta módját találták ki a csalók annak, hogy érzékeny adatokat szerezzenek meg a felhasználóktól.
Két, az Egyesült Államokban tanuló kínai diák átszámítva mintegy 255,6 millió forint kárt okozott az Apple-nek.
A hirdetéseket megjelenítő androidos alkalmazások esetében könnyen előfordulhat, hogy az app gyorsabban meríti a telefont és nagyobb adatforgalmat generál, mint arra a normális működése alapján számítani lehet. A háttérben a hirdetések mögötti csalás állhat.
A Setup for Amazon Alexa nemcsak, hogy átjutott az Apple szigorú szűrőjén, de a toplistákba is bekerült az alkalmazás.
Az ismeretlen külföldi telefonszámról próbálkozó csalók ellen az egyetlen megoldás az, ha nem hívjuk vissza őket.
Több tucat olyan Zuckerberg-kamuprofil is aktív a Facebookon, amely állítólagos nyereményért cserébe pénzzel akarja lehúzni a felhasználókat.
Belföldön fogadva nem növelheti az előfizető mobiltelefon-számláját, ha a külföldi számról kezdeményezett hívást fogadja, de ha valaki figyelmetlen vagy kíváncsi, és visszahívja a gyanús külföldi számot, akkor adódhatnak problémái: lehet, hogy fizetnie kell majd, de az is lehet, hogy mindenféle ajánlattal fogják később zaklatni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a mobilszolgáltatók tudatos fogyasztói magatartásra és megfontoltságra intik az előfizetőket.
