Az Európai Unió soros elnöki tisztjének ellátásában félúton járó Magyarország hétfőn elfogadta az új alkotmányt, dacára annak, hogy az Európai Unió és az ENSZ is kritikát fogalmazott meg az alaptörvénnyel kapcsolatban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti megfelelő fékek és ellensúlyok hiánya miatt - áll a New York Times írásában, amely szerint az egyik legvitatottabb cikk korlátozza az alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetést és az adóügyeket illetően, és lehetővé teszi az elnöknek az országgyűlés feloszlatását, amennyiben az nem fogadja el az adott évi költségvetést.

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a tavalyi választásokon elsöprő győzelmet aratott jobbközép Fidesz az egyetlen párt volt a parlamentben, amely az új alaptörvényt megszavazta. A NYT szerint "az a tény, hogy az ellenzék legerősebb csoportját jelentő szocialisták, illetve a liberális pártok" a szavazás bojkottja mellett döntöttek, nemcsak az alkotmány tartalmával kapcsolatos megosztottságot tükrözi, hanem az előkészítése körüli vitát, valamint azt a politikai polarizálódást, amely a Szovjetunió 1990-es összeomlása és csatlósainak a demokrácia felé vezető útra lépése óta jellemzi az országot.

Az amerikai újság idézi Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének szavait, aki az alaptörvény megszavazása előtt az országgyűlési képviselőknek azt mondta: az új alkotmány alapvetően azt jelképezi, hogy Magyarország szakít kommunista múltjával.

A lap megjegyzi, hogy az ellenzéki pártok nem vettek részt annak a bizottságnak a munkájában, amelyet tavaly állítottak fel az alaptörvény megszövegezésére. "Ők politikai okokból léptek ki (a bizottságból)" - idézi az újság Martonyi János külügyminisztert, aki múlt pénteken egy Berlinben adott interjúban beszélt az új dokumentumról. "Mi szerettük volna, ha részt vesznek a munkában. Kértük őket, hogy jöjjenek vissza. Nagy hiba volt részükről, hogy ezt nem tették meg."

A NYT ezzel kapcsolatban tesz említést az ellenzék korábban hangoztatott félelméről, arról, hogy ha a bizottságban maradtak volna, akkor sem vették volna figyelembe az ő álláspontjukat. Martonyi János ezt a véleményt elutasította, példaként említve a bizottság munkájában eleinte részt vevő zöldek által kiemelt témaként kezelt fenntartható fejlődést, amely helyet kapott az alkotmányban.

Az amerikai újság arra is felhívja a figyelmet, hogy a januárban hatályba lépő új magyar alaptörvény tartalmát az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, a Velencei Bizottság is kritikával illette. A testület múlt héten aggodalmának adott hangot az alkotmánybírók pénzügyekre vonatkozó jogkörének korlátozása miatt, valamint megkérdőjelezte az alkotmányozási folyamat átláthatóságát is.

Az amerikai lap végezetül kitér Sólyom László volt államfőnek, az alkotmánybíróság korábbi elnökének az új alkotmánnyal kapcsolatban megfogalmazott kritikus észrevételeire is. "Az alkotmányozás elvesztette a méltóságát és a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt" - idézte az újság a volt köztársasági elnöknek a HVG-ban megjelent mondatait. "Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is" - zárul Sólyom szavaival a The New York Times írása.