Idén június 30-áig összesen 1248-an próbáltak kegyelmet kérni Schmitt Páltól, de csak tíz ember járt sikerrel. A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján található adatok alapján azonban úgy tűnik, egyre kevesebben folyamodnak ehhez a lehetőséghez. Míg 2002 és 2007 között 1200-1378 között változott a kegyelmi kérvények száma, addig 2008-tól számuk 800-900-ra esett vissza. A kegyelemben részesültek számát tekintve 2003 és 2004 volt a csúcsidőszak. Ebben a két esztendőben ugyanis 36, illetve 41 ember részesült kegyelemben, körülbelül másfélszer-kétszer annyian, mint más években. Az átlag 23-24 fő volt, 2009-ben pedig már csak 17-en lélegezhettek fel a kérvényezők közül.

Elnöki szigor

Ehhez képest szigorúbb elbírálást mutathat a 2010-es év: tavaly volt a legalacsonyabb a kegyelemben részesülők száma, mindössze öten voltak. Igaz, a kérvényezők száma is "csak" 877 volt. A kegyelemben részesültek aránya 2008-ban volt a legmagasabb, amikor a kérelmek 3,38 százalékát bírálta el kedvezően az államfő. Schmitt Pál elődje, Sólyom László több mint száz embernek adott kegyelmet.

Túry Gergely

"Egyéni kegyelmet az Alkotmány alapján a köztársasági elnök adhat. A köztársasági elnök a döntése során nincs kötve semmilyen feltételhez vagy körülményhez, közvetlenül azonban nem járhat el kegyelmi ügyekben" - olvasható a KEH honlapján. Az elbírálás "az elítélt személyében, körülményeiben felmerült olyan méltányolható okok alapján történik, amelyeket a bíróság az ítélet meghozatala során nem értékelt enyhítő körülményként". Az elnöknek a jogszabályok szerint nem kell indokolnia döntését, de a kegyelmi határozat akkor lesz érvényes, ha az igazságügyi miniszter utólagosan ellenjegyzi.

A kegyelmi eljárás menete

A kérvény beadásához nem szükséges, hogy a bírósági eljárás befejeződjön; még be nem fejezett büntetőügyekben a vádlott illetve a gyanúsított is beadhatja, vagy a jogi képviselőjük, a fiatalkorú törvényes képviselője vagy a hozzátartozója is. A kérelmeket az adott ügyben eljáró hatóság terjeszti fel a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, aki megteszi a javaslatát a köztársasági elnöknek az ügy rendelkezésre álló iratai alapján, és e dokumentumok alapján hozza meg a döntését az államfő is. A kegyelem vonatkozhat a büntetések elengedésére, a büntetőjogi intézkedések közül a próbára bocsátásra, vagy a fiatalkorúak esetében kiszabható javítóintézeti nevelésre.

Keveseknek volt okuk pezsgőzni a kérelmezők közül az elmúlt egy évben

AP

Hogy kik jártak szerencsével, és kik nem, nem hozzák nyilvánosságra. A Köztársasági Elnöki Hivatal ugyanis, mint  a hvg.hu-val közölték, "az eddigi gyakorlatnak megfelelően, nem kívánja kommunikálni semmilyen formában a köztársasági elnökhöz beérkezett kegyelmi kérvényeket".

Geréb Ágnes és társai is kegyelmet kértek

Így nem tudni, hogy az államfői kegyelemben részesültek között van-e az otthon szülés feltételeinek megteremtéséért küzdő Geréb Ágnes orvosnő, akit idén március 24-én az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésben bűnösnek talált, és két év fogházbüntetésre ítélt. Geréb kérelmét Schmitt Pál egy hónappal ezelőtt elutasította. Ebben az esetben nem lehet felülvizsgálatot kérni. Csak arra van lehetősége Geréb Ágnesnek, vagy más esetekben a kérelmezőnek, hogy újabb kegyelmi kérelmet terjesszen elő, amit a korábbi kérelem elutasításától függetlenül bírálnak el.

Előfordult már súlyos baki is az elnöki kegyelmekkel kapcsolatban. Korábban szintén kegyelmet kért a vesztegetésért elítélt Székely Zoltán egykori kisgazda képviselő, akinek kérvényében elírás történt 2008 nyarán. A Fővárosi Bíróság bírája, a móri ügyben is eljáró Varga Zoltán felterjesztésében ugyanis Székely úgy szerepelt, mintha emberölés miatt marasztalták volna el. Az államfőhöz eljuttatott kegyelmi kérvényhez mellékelt kísérőlevél úgy fogalmaz: "több emberen, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt" volt folyamatban eljárás az egykori országgyűlési képviselő ellen. Székely végül a hiba kijavításától függetlenül sem kapott kegyelmet.

MTI - Illyés Tibor