A kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Hamburgban vasárnap tartott helyi törvényhozási választáson, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt pedig öt év után búcsúzik a tartományi parlamenttől (Bürgerschaft), ezt mutatja a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye.
Egy friss tervezet szerint az új autók vásárlása kapcsán a biztosítóktól jól ismert bonus-malus rendszert vezetnének be Németországban.
Tagjaik és szavazóik jelentős részét elveszítették a német politikát évtizedeken át felváltva vezető, de ma már csak együtt kormányképes szociáldemokraták és kereszténydemokraták. A nyertesek a Zöldek lehetnek.
Az Angela Merkel kancellár vezette nagykoalíciós kormányban való szociáldemokrata részvételhez kritikusan viszonyuló jelöltpáros, Norbert Walter-Borjans volt észak-rajna-vesztfáliai pénzügyminiszter és Saskia Esken szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő nyerte a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökjelölő pártszavazását a szombaton Berlinben kihirdetett végeredmény szerint.
A magyar kormány jelöltje felkészült biztosa lesz az EU-bővítésnek és szomszédságpolitikának – nyilatkozta a hvg.hu-nak hétfői budapesti látogatása előtt Heiko Maas német külügyminiszter. A szociáldemokrata politikus hisz abban, hogy lesz még összeurópai megoldása a menekültkérdésnek, és a magyarok kapcsán nem a gulyás vagy a termálfürdő számára a fontos. Kérdéseinket írásban tettük fel a miniszternek.
Az idegenellenes AfD előretörése jellemzi majd a vasárnap tartandó tartományi választásokat Németországban az ország keleti részén, s a hatása Berlinben is érződhet.
Söder: a von der Leyen körüli vita abszurd, az SPD lehetetlenül viselkedik.
Másfél évszázados történelmük legsúlyosabb válságával küzdenek a német szociáldemokraták: ez alkalommal nem külső ellenfelekkel vagy vetélytársakkal, hanem önmagukkal kell szembenézniük.
Remélik, a történelmi mélyponton lévő SPD hamar megtalálja az új elnökét.
Azt akarják elérni, hogy minél több németországi magyar vegyen részt az EP-választáson.
Népszerűségvesztését megállítandó sutba vágja a Schröder-féle megszorítási politikát a német szociáldemokrata párt, és új szociális államot ígér. Ez azonban a koalíciós partner ellenkezése miatt leginkább csak ígéret is marad.
Két dolog biztos jelenleg Németországban. Az egyik az, hogy a 13 éve a kancellári székben ülő Angela Merkel korábbi sikerei ellenére is vesztesként távozik majd a német politikai életből, a másik pedig az, hogy 2021-re tervezett visszavonulásáig még sok válságon úrrá kell lennie. Még akkor is, ha a politikai elemzők szerint a pártelnöki tisztet is otthagyó Merkel nem lesz „béna kacsa”.
A Zöldek és az SPD majdhogynem ugyanannyi voksot kapott, a CDU eddigi partnerével, a Zöldekkel alakít majd tartományi kormányt.
Beérték az SPD-t. A szélsőjobb 12 százalékon tetőzött. A CDU és az SPD is tíz százalékot zuhant az öt évvel ezelőttihez képest.
Ami rendíthetetlennek tűnt Bajorországban, az mind megrendült a hétvégi tartományi választáson. Molnár Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójának elemzése.
A bajorországi választási eredmény azt mutatja, hogy megállt, vagy legalábbis lelassult a jobboldali radikális populista párt, az Alternatíva Németországért (AfD) előretörése. A zöldek látványos megugrása pedig arra utal, hogy a baloldalon is van alternatívája a fősodorhoz tartozó pártoknak. A DW hírportál szerint pedig az is igaz, hogy ismét kiderült, a német lakosságnak már nagyon elege van a két hagyományos óriáspárt, a CDU/CSU, illetve a szociáldemokraták (SPD) országos szintű koalíciójából.
Csütörtök estére, Orbán berlini látogatásának estéjére döntésre jutott a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD).
Andrea Nahlesnek kellene ismét önállóan is kormányképes párttá tenni az SPD-t, kérdés, fog-e ez menni úgy, hogy szókimondó, rámenős, harsány stílusa sohasem talált teljes egyetértésre még saját pártjában sem. HVG-kontúr.
Munkahelyek, gazdaság és határozottabb külpolitika a fókuszban.
