Bajorországban is folytatódott a hagyományos nagy pártok vesszőfutása: az Angela Merkel kancellár vezette CDU helyi testvérpártja, a CSU 10,4 százalékponttal kapott kevesebb szavazatot, mint 2013-ban, az SPD pedig 10,9 százalékponttal múlta alul legutóbbi, már akkor sem fényes teljesítményét. S bár a politikai fősodor gyengülését általában divat a menekültek, illetve bevándorlók kezeléséről folyó vita eredményeként feltüntetni, az utóbbi évek fejleményei leginkább csak felerősítették a több évtizede tartó trendet: 1974-ben például a CSU támogatottsági aránya a mai kétszerese volt. Az elemzők szerint Bajorországban is érvényesül az az összeurópai trend, amely szerint a választók sorra hagyják ott a nagy pártokat a kisebb új mozgalmak kedvéért.
Miközben a tartományi választások eredményei újabb és újabb szöget ütnek a berlini nagykoalíció koporsójába – a nagyok rossz szereplése várhatóan két hét múlva folytatódik majd Hessenben is – úgy tűnik, ahogy a jobboldalon az AfD és Bajorországban a Szabad Választók nevű tömörülés gyengíti a CDU/CSU-t, a baloldalon a választók a zöldek felé fordulnak alternatívaként. Bajorországban a zöldek 17,5 százalékot értek el, s ezzel megduplázták támogatottságukat, s Hessenben is 18 százalékon, az ottani eddigi történelmi csúcson állnak.
Katharina Schulze
AFP / Frank Hoermann / SVEN SIMON
S az különösen érdekes, hogy a baloldal felé hajló környezetvédők – akik liberális bevándorlási politikát folytatnának – nem csak az SPD-től vettek el voksokat. A szociológiai felmérések szerint közel annyi választót – 200 ezret – csábítottak el a CSU-tól, mint a szociáldemokratáktól (210 ezer). „Rosszul sült el az a CSU-taktika, amellyel az AfD-től próbáltak meg választókat elszipkázni” – idézte a DW Arne Jungjohann politológust, aki szerint sok bajor túlzónak találta a CSU néha már harsányan bevándorlásellenes retorikáját. (A szociológusok szerint olyanok is sokan akadtak, akiknek nem volt elég kemény a CSU, mintegy 180 ezer korábbi CSU-választó ment át az AfD-hez.)
A bajorországi választás másik érdekessége, hogy miközben a CSU vezetője, Horst Seehofer – aki egyben a német belügyminiszteri posztot is betölti – arról beszélt, hogy a bajorországi választók ismét felhatalmazták a pártot a kormányzásra, a CSU és az SPD helyi vezetői is Berlinre mutogatnak, és azt hangsúlyozzák, hogy az országos koalíció rossz működése miatt zuhannak a helyi támogatottsági mutatók.
Horst Seehofer német belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője a bajor tartományi választás estéjén Münchenben 2018. október 14-én.
MTI / EPA / Daniel Kopatsch
A nagyok mellett az ellenzéki AfD is a központnak üzen. „Akik Bajorországban az AfD-re voksoltak, egyben azt is mondták, hogy Merkelnek mennie kell. A CSZ által szerzett 37 százalék és az SPD-nek jutott tíz százalék már nem nagykoalíció, hanem egy mini pártszövetség. A szövetségi szintű kormánykoalíciónak meg kell kezdenie a felkészülést az előrehozott választásra” – nyilatkozta Berlinben Alice Weidel, az AfD társelnöke. Az AfD, amely valószínűleg Hessenben is bekerül a törvényhozásba, és ezzel valamennyi német tartományi parlamentben jelen lesz, ugyanakkor csak részben lehet elégedett a bajorországi eredményekkel: a párt több voksra – húsz százalék körüli eredményre – számított: Az elemzők szerint az eredmény nem meglepő, úgy tűnik az AfD – legalábbis az ország nyugati felében – elérte maximális támogatottsági szintjét.
Merkelnek hosszabb távon akkor is komoly gondokat okozhatnak a tartományi választási eredmények, hogy a CSU bajorországi visszaesése után alighanem egy ideig halkabb lesz Seehofer, aki korábban számos kérdésben szembeszállt a kancellárral. A következő hetekben Seehofer egy működőképes koalíció összeállításával lesz elfoglalva – úgy tűnik, hogy a CSU leginkább a 11,6 százalékot szerzett Szabad Választókkal fogna össze, s csak ha velük nem sikerül megállapodni, akkor kezdenének tárgyalásokat a zöldekkel – s ez után arra is figyelnie kell majd, hogy mindkét pozícióját megtartsa.
Angela Merkel
AFP / BERND VON JUTRCZENKA
Közben az országos szinten Merkel CDU-ja és az SPD nagyon ügyel arra, hogy a következő két hétben – a hesseni választási kampány idején – semmi olyat ne tegyen, amely tovább olvasztaná a hagyományos pártok támogatottságát. Ha ugyanis Hessenben az eredmények összhangban lesznek azokkal az előrejelzésekkel, amelyek szerint a CDU és az SPD is hét-hét százalékponttal kap kevesebb voksot, mint 2013-ban, akkor valóban megrendülhet a két párt szövetségi szintű koalíciója. A bajorországi és a hesseni választás Merkel számára személy szerint is fontos, hiszen a tartományi megméretésekre néhány héttel az előtt kerül sor, hogy a CDU dönt a pártelnök személyéről. Merkel – a jelenlegi pártvezető – is indul a választáson, mert úgy véli, egy kézben kell tartania a kormányfői és a pártelnöki tisztséget.
