#startup


Van egy adag kajád? Dobd fel a Piqniqre!

Budapestről épít gasztró világközösséget a magyar fejlesztésű közösségi oldal. Az applikáció megálmodói a Facebookhoz hasonló virtuális közösséget kovácsolnak, nem kicsiben gondolkodnak, céljuk az elképesztő méreteket öltött élelmiszer-pazarlás megelőzése. A kezdeményezésről már a Washington Post és a BBC is beszámolt.


Agyhullámokat értékesít a magyar startup

A Synetiq szoftverével még azelőtt le lehet olvasni az EEG-fejpántot viselő felhasználók érzelmeit, mielőtt ők tisztába kerülnének vele. A technológia forradalmi újítás lehet a reklámiparban, hiszen segítségével kideríthető melyik reklám kelt nagyobb hatást a nézőben






Win-win: világhódító útra indult a magyar bitzsiráf

A rendszeres sportolás nagyobb eséllyel bukik motivációs, mint fizikális tényezőkön, ezért fontos, hogy lehetőleg társat, társakat találjunk a testmozgáshoz. Ezt próbálja megoldani az okostelefonunk segítségével öt magyar fiatal, nem kis sikerrel: a szegedi csapat által fejlesztett ingyenes alkalmazás óriási elismeréseket kapott.




A kínaiak ezt is másképp csinálják: startup, csak visszafelé működik

Van olyan, nagyon is működőképes modell, ami nem az egyéni ötlettől juttatható akár a világsikerig, hanem éppen fordítva. Úgy, hogy az inger a vélt, feltételezett igény felől érkezik, és azt sok-sok pénzzel megtámogatva kapacitál a rendszer a megfelelő ötlet megalkotására. Az eredmény így is ugyanaz: innovációs bomba és dinamikus fejlődés. Ez a kínai recept.





Elképesztő pénzeket kaptak a startupok

Az Egyesült Államokban csúcsra pörgött a kockázatitőke-iparág, a második negyedév során 13,9 milliárd dollárt ért el a befektetések nagysága, amire 2001 eleje óta nem volt példa. Szinte minden hónapban volt egy-egy nagyobb, több száz millió dolláros tőkebevonás.




Tényleg embereket esznek reggelire a kockázati tőkések?

Két magyar céget mutatunk be, amelybe idén összesen 700 millió forintot fektetett be két hazai kockázati tőkés társaság. Az egyik nagyon könnyen, a másik nagyon nehezen tudott megállapodni a befektetőkkel. De hogyan tárgyalnak a kockázati tőkések, mit akarnak, milyen szempontok vezérlik őket? Mitől lesz vonzó egy pénzre áhítozó kisvállalkozás? És min lehet elcsúszni?