Hatalmas üzletet nyer és hatalmas kockázatot vállal a 4iG a magyar hadiipari privatizációval
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
„Sok gyerek el sem jut hazáig az ebédcsomagjával. Már útközben megeszi” – figyelte meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigánd polgármestere, Oláh Krisztián, aki szerint korábban a családok még szégyelltek ilyen segítséget kérni, ma viszont már egyértelműen örülnek neki. A leghátrányosabb helyzetű települések közé tartozó Cigándon a gyermekek több mint kétharmada jogosult a támogatásra. „A nyárinál is nagyobb gond a téli szünetben meleg ételt juttatni a legkisebbeknek. Ezért a múlt héten azt javasoltam a környékbeli napközis Erzsébet-táborokat meglátogató Czibere Károlynak, a szociális ügyekért és a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárnak, hogy terjesszék ki ezt a lehetőséget a decemberi iskolaszünet idejére is” – számol be egyetértő fogadtatásra talált javaslatáról a polgármester.
Így is minden eddiginél több pénz jut a szociális étkeztetésre. Az idei büdzsé 3 milliárd forint, amelyből másfél ezer településen 141 ezer gyermek kap a szünet tíz hetének hétköznapjain meleg ebédet. Korábban, 2009 és 2013 között évente egységesen 2,4 milliárd forint költségvetési pénz jutott erre a célra, tavaly már 2,6 milliárd, és a mostaninál több település vette igénybe a segítséget. Az egy ebédre jutó támogatás összegét 2013-ban emelte föl a kormány, 370 forintról a máig érvényes 440-re. Míg tavaly 110 ezren, az idén már 141 ezren veszik igénybe ezt a természetbeli juttatást. Ez azonban messze nem elegendő minden rászoruló kiskorú jóllakatására, hiszen félmilliónál is több a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, így elvileg ebédre is jogosultak száma.
Azt, hogy egyre többen kapnak kosztot a szegénykonyhákon, büszkén tálalja a kormányzati sikerpropaganda. Eközben azonban a helyi önkormányzatok egyre kevesebbet fordíthatnak szociális támogatásra. Az Önkormányzatok Szövetségének becslése szerint az idén nagyjából 30 milliárd forintot vett ki a központi költségvetés a települések büdzséjéből. Vagyis a megvonást korántsem kompenzálja a 400 millió forinttal megnövelt ebédtámogatás vagy az, hogy a tavalyi 3 ezer helyett az idén 15 ezer iskolást fogadnak az államtitkár által is megvizitált napközis Erzsébet-táborok.
| Konyhapénz |
Ősztől a bölcsődés és óvodás gyerekek közel 90 százaléka ingyen étkezhet, ehhez az állam egymilliárd forint segítséget ad, amire önkormányzatok pályázhattak. A múlt héten nyilvánosságra hozott eredmény szerint 55 település kapott 1 millió és 40 millió forint közötti összeget. A nyertesek közül a legkevesebbel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, félezernél kevesebb lelket számláló Léh községnek kellett beérnie, a legtöbbnek a közel kétezer fős Pest megyei Tatárszentgyörgy örülhetett. Ebből a már működő önkormányzati fenntartású konyhákat lehet bővíteni, felújítani vagy újat építeni. A költségvetési pénz az étkezés körülményeinek javítására is fordítható. Míg az építésre a teljes támogatás felhasználható, a konyhatechnológia korszerűsítésére legfeljebb a fele. A legkevésbé tehetős településeknek a fejlesztési költség mindössze öt százalékát kell önrészként előteremteniük. A megkívánt saját hozzájárulás mértéke az önkormányzatok adóbevételi képességével arányosan nő, 15–25 vagy akár 50 százalékra. A kiválasztás során azok élveztek elsőbbséget – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből –, ahol a kérelmező igényét az élelmiszerlánc-felügyelet által kiállított szakvélemény és helyszíni jegyzőkönyv is alátámasztotta. Kevésbé hivatalosan fogalmazva: ahol tarthatatlan állapotokat talált a helyszíni ellenőrzés. |
A nyári ebédtámogatásra pályázni kell, és ahhoz önerő is szükségeltetik, ennek mértéke a település besorolása szerint változik. A leghátrányosabb helyzetű települések minden rászoruló gyermek étkeztetésére megkapják a fejenkénti napi 440 forintot. A „csupán” hátrányos helyzetűek minden ötödik, az ennél tehetősebb települések pedig minden harmadik kosztos költségét kénytelenek az önkormányzati büdzséből állni. Csakhogy az így kalkulált – 20, illetve a 30 százalékot némileg meghaladó – önrész kigazdálkodása is gondot okoz egyik-másik önkormányzatnak.
A TS Gastro dobozolt adagjai. Sok kicsi
Túry Gergely
A harmadik éve változatlan összegű ételnormából lukulluszi lakomára persze nem futja, de a Pest megyei központú TS Gastro Kft. tulajdonosa, Takács Zsolt szerint ki lehet hozni belőle egy ebédet. A közétkeztetésben több konyhát is üzemeltető vállalkozás a nyári étlapjának összeállításakor is az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat előírásait követi: a cukor, só, zsír, tészta minimalizálása mellett a fehér húsok és a zöldség részarányának növelésére törekszik. A cég péceli konyháján éppen csirkepörkölt nokedlivel volt a szociális ebéd, amikor a HVG fotóriportere ott járt. Két tinédzser édesapjaként úgy vélte, hogy egy kisiskolásnak még elegendő lehet egy ilyen adag, a jobb étvágyú kamaszok azonban nem laknak jól vele.
Cegléd városa például távol tartotta magát a versengéstől a kosztpénz megszerzéséért, ám az ennek okát firtató HVG-kérdésre az önkormányzat jegyzője csupán a beosztottjával üzent, hogy „erről nem kívánnak nyilatkozni”. A miskolci városatyák sem törték magukat a támogatásért, holott a városban több mint 4500 gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket tartanak számon. A városvezetők itt sem voltak túlságosan közlékenyek: a Hajdú online internetes újság kérdésére az alpolgármester azt válaszolta, hogy nem volt számottevő érdeklődés, tavaly csak négyszázan jelentkeztek. Így ebben az évben inkább a perecesi napközis táborra költ az önkormányzat, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek napi háromszori étkezésben részesülnek. Arról már nem szólt a városházi magyarázat, hogy a kéthetes nyári turnusokban megforduló 700 iskolás mit eszik, amikor éppen nem táborozik.
A miskolciakkal ellentétben Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere nem volt rest támogatásért pályázni azért, hogy a település mindössze két, ebédet igénylő gyereke megkaphassa az ellátmányt. A 1700 fős Nógrádmegyer községben bőséggel akadt jelentkező, 189 iskolás kap ebédet 3,5 millió forint állami segítséggel. „Néhány embernek közmunkát is ad a nyári étkeztetés, az alapanyagok egy részét pedig helybeli termelőktől veszi az önkormányzat” – számol be a támogatás további hasznáról Rácz Béla önkormányzati képviselő. Az általános iskola konyhája főz a gyerekekre és az idősekre is; részben a szociális otthonban élőknek, de azoknak is, akik napi 500-600 forintért befizetnek a menüre. Szegény, munkanélküliség sújtotta vidék ez, míg a település lakóinak a fele roma, a szociális támogatásra rászorulók 25-30 százaléka már nem közülük kerül ki. Mivel iskolaidőben a szociális étkeztetés része a tízórai és az uzsonna is, errefelé ennek kiesését is megérzik a kenyérgonddal küszködők.
| Pár százas menük |
Két doboz minőséginek mondható, vagyis érezhetően tejből készült natúr joghurt – erre éppen elég az a 440 forint, amit egy-egy gyermek napi ebédjére szán az állam. Kijönne ennyiből egyetlen joghurt egy drágább magos stanglival együtt is, ami egy diétázó felnőtt számára vonzó ebéd lehet, ám gyerekek esetében aligha elég tápláló. Ennél azonban jóval bonyolultabb az óvodai vagy iskolai menzát vivők élete, nekik ugyanis a 440 forintos keretből nem csak az alapanyagot kell kigazdálkodniuk, futnia kell belőle a rezsire és a személyi költségekre is. Így gyakorlatilag tényleg csak pár száz forintos ételek jöhetnek szóba, miközben az interneten már figyelmet kelt az ezer forint alatti kifőzdei ebédmenü is. Igaz, minden viszonyítás kérdése. Az akciós csirkemell kilója például már 1000 forintért kapható, ebből egy gyerek nagyjából 6-8 dekagrammot eszik meg valamilyen körettel. A legolcsóbb megoldás a kilónként 175 forintos krumpli, amiből nagyjából 10 dekagrammot tesz ki egy gyerekadag. A szűkös költségvetést azért a rizs sem fogja felborítani, amit kilónként 229 forintból meg lehet vásárolni. Ugyanezeket a hozzávalókat a piacon beszerezve 1700 forintos csirkével és átlagosan 200 forintos krumplival kell számolni. Az idénygyümölcsök, zöldségfélék, tejtermékek, halak drágábbak, mint a burgonya meg a tészta. Nyilván ez az oka annak is, hogy a gyermekeknek egy teljes heti ebédmenüt össze lehet állítani anélkül, hogy abba valamilyen szezonális ínyencség, zöldség vagy gyümölcs belekerülne. Hentestokányt rizzsel, paprikás krumplit virslivel, káposztás tésztát, zöldborsófőzeléket vagdalttal, rántott halat bármikor ki lehet hozni viszonylag olcsón is. Ez csupán a beszerző ügyességén, az alapanyagok minőségén és az adagok méretén múlik. Mert nagy különbség van az árak között: lehet fél kilogramm margarint venni 199 forintért vagy 200 gramm ír vajat 800 forintért. Sokat elárul a menzák minőségéről, hogy a gyerekeknek szánt kenyeret többnyire margarinnal kenik meg. A szűkös keret persze beindíthatná a szakácsok fantáziáját is, az olasz konyhából például ihletet meríthetnének. Paradicsomos spagettit egyszerűbb és olcsóbb lenne hámozott paradicsomból, fokhagymával, néhány levél friss bazsalikommal és durumbúzából készült tésztával megfőzni, mint ketchuppal és zsíros darált hússal. |
