Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg közgyűlését: Afrikában utoljára 50 éve volt ilyen. Akkor Kenyában, most Marokkóban, Marrakesh városában találkoznak egymással a világ pénzügyminiszterei és jegybank elnökei.
2025-ig magasan maradhatnak a kamatlábak, mert az inflációval még nem végeztünk – hangsúlyozza az IMF vezérigazgatója. Krisztallina Georgieva (képünkön) elmondta a londoni Guardian tudósítójának, hogy „a magas kamatlábak miatt gyengék lesznek a növekedési kilátások és a pénzügyi piacoknak a jegybankok szűkítő politikájával kell szembenézniük.”
Mindennek elsősorban a fejlődő világban ihatják meg a levét, mert az államadósság törlesztőkamatai egyre csak növekednek.
Georgieva elmondta, hogy négy éve vezeti az IMF-et, és ezalatt az idő alatt két olyan rendkívüli esemény következett be, amellyel senki sem számolhatott a világgazdaságban: a koronavírus-járvány és a háború Ukrajnában.
„Eddig egyedül csak az USA érte el újra a pandémia előtti növekedési trendet, az eurozóna 2 százalékkal alulmúlja azt, a fejlődő országokban a mínusz 4-5 százalék, a legszegényebb államokban több mint 6 százalék.”
Ebből következik az is, hogy a következő öt év alacsony növekedést jelent majd a világgazdaságban: „Az IMF átlagosan 3 százalékra számít évente, míg az előző ötéves periódusban ez 3,8 százalék volt.”
Georgieva ehhez hozzátette, hogy „az ukrajnai háború nagy fekete felhőt jelent a világgazdaság felett. Ez távolról sem csak a harcoló feleket illeti, hanem például Németországot is, amely a G7 országok közül a leggyengébb eredményt produkálja” – hangsúlyozta a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója.
Mi lesz Afrikával?
Ez a világ legszegényebb kontinense, ahol viszont a népszaporulat a legnagyobb. Ezért az afrikai államok nagyobb támogatásra számítanak az IMF-től és a Világbanktól. A nyugati világ nemigen hajlandó erre, ezért megnőhet Kína és India jelentősége – jelentette a helyszínről, Marrakesh városából a France24 portál tudósítója.
A Világbank 50 milliárd dollárral kívánja emelni tőkéjét, de amerikai elnöke lobbizik azért, hogy a nyugati világ fokozza hozzájárulását a fejlődő világ gondjainak megoldásához. Ajay Banga, a Világbank elnöke a közgyűlés előtt úgy nyilatkozott, hogy 100 sőt 125 milliárd dollárra lenne szükség.
Kevéssé valószínű, hogy a Világbank elnöke célt ér ezzel az elképzelésével Marrakesh városában – írja a France24 portál a helyszínről, de a kvóták változhatnak. Az IMF, illetve a Világbank-kvóták a tagállamok gazdasági erejétől függenek: a kínaiak régi követelése az emelés tekintettel arra, hogy Kína gazdasági teljesítménye nőtt a legjobban az elmúlt évtizedekben a világgazdaságban.
A szegény országoknak óriási szükségük van a külföldi támogatásra: az Oxfam számításai szerint a következő öt évben a világ legszegényebb államainak az 57 százaléka kénytelen lesz a közkiadásokat csökkenteni összesen 229 milliárd dollárral.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A támogatás összevonható az Otthon Start hitellel is és szakértők szerint jelentős előnnyel járhat az állami foglalkoztatottak számára.
A gázai humanitárius katasztrófa okozta egyre komolyabb nemzetközi felháborodás engedményekre kényszerítette Izraelt.
Békés Márton elmesélte első találkozását Magyar Péterrel, némileg árnyalva Orbán Viktorék narratíváját.
Hozzászólásáért akár egy év börtönnel is büntethetik.
Hamis magánokirat felhasználása miatt adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.