Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
10,1 százalékosra lassult a brit infláció márciusban, ami még mindig egészen barátinak tűnik a magyar 25,2-höz képest, de azért így is kínosan magas. Nem csoda, hogy valami megoldást keresnek a szakértők. Huw Pill, a Bank of England vezető közgazdásza például azzal az egészen váratlan javaslattal állt elő egy podcastben, amit a 444 vett észre:
a briteknek el kell fogadniuk, hogy szegényebbek, mint amilyenek voltak, és nem szabad magasabb béreket követelniük.
Mint mondta, érti, hogy a dráguló rezsi és növekvő élelmiszerárak mellett az emberek szeretnének magasabb fizetést, de ha mindenki ezt kéri, akkor a végén még a cégek kénytelenek lesznek árat emelni, hogy ki tudják fizetni a dolgozóikat.
Az ár-bér spirál valóban egy létező súlyos jelenség, ezt ismerjük Magyarországon is, de ez egy elég drasztikus, és nem is túl népszerű megoldási javaslat rá. Nem is csoda, hogy volt már, aki előkereste, hogy az ötletgazda fizetése évente 190 ezer font, ami átszámítva havi 6,7 millió forintot jelent, szóval abból a pénzből már kijön néhány adag fish and chips. Vagy eszik kalácsot.
