Ha megfelelően tesszük fel a kérdést, akkor azt a választ kapjuk, hogy a Fidesz cirka 5 és fél év alatt nagyjából megfelezte a munka terheit. Csak a munkavállalók ezt nem így érzik.
Trükkösen csökken a szocho, örülhetnek a jól kereső fiatalok, ösztönzik a kriptovaluta-kereskedelmet. Adótörvény-tervezeteket nyújtott be a kormány.
Júliustól tovább csökkenti a foglalkoztatási költségeket a kormány, ami az egészségügyi fejlesztésekre és a nyugdíjemelésekre már a közeli jövőben visszaüthet. Ismét lesz társadalombiztosítási járulék, csak éppen a biztosítási elv nem érvényesül.
Júliustól tovább csökkenti a foglalkoztatási költségeket a kormány, ami az egészségügyi fejlesztésekre és a nyugdíjemelésekre már a közeli jövőben visszaüthet.
Az egy évvel korábbi 288,9 milliárd forintról, 85,7 milliárdra csökkent az állam áfabevétele májusban.
A járvány kapcsán meghozott kormányrendelet módosította a juttatás nettó értékét és a munkaadói költségeket is, ez pedig a munkavállaló és a munkáltató számára sem közömbös.
Valószínűleg olyan lesz a kormány 2020-as gazdaságvédelmi akcióterve, mint a 2019-es volt: lesznek benne már bejelentett lépések, az adórendszer kisebb reszelgetése, célzott támogatások, esetleg egy kis célzott áfacsökkentés. Rég szükség lenne egy átfogó reformra, de a kormány eddig se mert belevágni, és most ráadásul 500 milliárdos megszorításra készül.
Mivel a kormány csak reálértéken tartja a nyugdíjakat, azok egyre jobban leszakadnak a sokkal gyorsabban növekvő bérekről. A béremelkedés miatt a friss nyugdíjasok jóval magasabb összeggel mennek nyugdíjba, mint amennyit a régebbi nyugdíjasok kapnak. A béremelkedés és a nyugdíjkorhatár-emelés miatt most valóban csökkenthető a szocho, de az alacsony kulcs nem lesz fenntartható, ráadásul a pénzt lenne hova tenni: például az egészségügybe vagy a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére.
Számos fontos adózási változás lépett életbe július elsejével.
Összesen 884,5 milliárd forintról mondott le a kormány tavaly az érvényesíthető adókedvezmények miatt - derül ki 2017-es költségvetés zárszámadásából.
Mi garantálja a nyugdíjak értékállóságát és az egészségügy finanszírozását, ha kivezetik a szociális hozzájárulási adót?
A munkáltatóknak nem tetszik, hogy csak jövő év közepétől csökkenne a szociális hozzájárulási adó. Felrúgnák a minimálbér-megállapodást.
Január elsejétől 22 százalékról 19,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó és ehhez kacsolódóan változnak az igénybe vehető kedvezmény mértékei is.
Kedden megszavazták a parlamentben a szociális hozzájárulási adó (szocho), az egészségügyi hozzájárulás és a kifizetőt terhelő ekho csökkentését.
A szociális hozzájárulási adó – korábbi nevén munkáltatói járulék – csökkentése után a vállalatok összességében több szociális hozzájárulási adót fizetnek. Minél kisebb a teherviselő képességük, annál többet – mutatjuk, hogy miért.
Nagy dobásnak mutatja a kormányzat a tervezett minimálbér emelését, ám érdemes megvizsgálni, hogy miként lehet végrehajtani az emelést és ki(k) jár(nak) vele jól vagy rosszul.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításai közé rejtett taposóaknák az Erzsébet-utalvány kizárólagosságának biztosítása érdekében az adószabályokkal korlátozzák a versenyszférában működő utalvány-kibocsátók piacát. Milyen utalványokat lesz érdemes adni?
