Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Július 1-jétől a bruttó bérek 17,5 százalékáról a 15,5 százalékára viszik le a szociális hozzájárulási adót (szocho). Létrejön ugyanakkor az egységes társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke a bruttó keresetek 18,5 százaléka. A cél egyértelmű: a munkaadók egyre kevésbé járulnak hozzá az állam nyugdíj- és egészségbiztosítási kiadásaihoz, a teher nagyobb része a dolgozókra, alkalmazottakra hárul – olvasható az e heti HVG-ben.
Az aránytalanság tovább nő, ha a következő években folytatódik a szocho csökkentése. Márpedig a versenyszféra és a kormány 2016-os megállapodása szerint így lesz.
Az egyoldalúan a növekedést ösztönző, a szolidaritást hanyagoló politika fő vesztesei a nyugdíjasok, akik csupán az inflációt követő korrekcióban részesülnek. 2016 óta a nyugdíjak épp csak megőrizték vásárlóerejüket, miközben a kereseteké nagyjából a harmadával nőtt. A jövő évtől, a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaállításával a kormány egy kicsit szépít eddigi bizonyítványán.
A középtávú kormányzati prognózis adatsorából kiviláglik, hogy a közeli és távolabbi jövőben meglehetősen szegényes ellátásra kell felkészülni. 2030-ban a költségvetés a hazai össztermék 8,3 százalékát tervezi nyugdíjakra fordítani, szemben a 2016-os 9,6 százalékkal, holott az időskorúak aránya a népességen belül növekedni fog. Az egészségügyi kiadások részarányát is csak minimálisan emelné meg a mostani szintről, a GDP 5 százalékáról, pedig ez jóval elmarad az uniós átlagtól.
Részletek az e heti HVG-ben.
