Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Valószínűleg olyan lesz a kormány 2020-as gazdaságvédelmi akcióterve, mint a 2019-es volt: lesznek benne már bejelentett lépések, az adórendszer kisebb reszelgetése, célzott támogatások, esetleg egy kis célzott áfacsökkentés. Rég szükség lenne egy átfogó reformra, de a kormány eddig se mert belevágni, és most ráadásul 500 milliárdos megszorításra készül.

„Az Európai Unió gazdaságának lassulása és a világgazdasági kockázatok miatt a Pénzügyminisztérium 2020 első felében újabb gazdaságvédelmi akciótervet terjeszt a kormány elé” – jelentette be két nappal szilveszter előtt Banai Péter Benő, a tárca államháztartásért felelős államtitkára. Banai nem részletezte, pontosan miből fog állni az akcióterv, csak annyit mondott: a legfontosabb cél a vállalkozások adóterheinek csökkentése. A PM emellett további közép- és hosszú távú intézkedéseket is kidolgoz, hogy javítsa

  • az üzleti környezetet,
  • illetve az oktatás, a képzés,
  • a foglalkoztatás
  • és a gyermekvállalás feltételeit.

Tállai András, a minisztérium parlamenti államtitkára december 31-én beszélt arról, hogy a növekvő állami adóbevételek újabb adócsökkentések fedezetét teremtik meg.

Banai bejelentése nem a semmiből érkezett, Varga Mihály pénzügyminiszter már novemberben új akciótervről beszélt, Orbán Viktor pedig júliusban a Fidesz hagyományos tusnádfürdői dzsemboriján nem is egy, hanem rögtön két akciótervet lengetett be 2020-ra. Mindenesetre a gazdaságvédelmi akciótervek jól illeszkednek a kormány jól bejáratott kommunikációs vezérmotívumaihoz.

©

Egyrészt az ország megvédéséhez (hol a migránsoktól, hol a külföldről begyűrűző világgazdasági folyamatoktól), másrészt a „jobban teljesít”-üzenethez, illetve a jobban teljesítést demonstrálni hivatott intézkedésekhez (a rezsicsökkentéstől a rezsiutalványokig).

A szocho csökken, az szja nem lesz egyszámjegyű

A csomagnak egészen biztosan nem lesz része az egyszámjegyű (vagyis 9 százalékos) személyi jövedelemadó (szja) – Varga Mihály legalábbis azt mondta, hogy a jelenleg 15 százalékos kulcs ilyen mértékű leszállítása 700-800 milliárd forintos adócsökkentést jelentene, így a kérdés emiatt „leghamarabb 2021 környékén kerülhet újra napirendre”.

Ami viszont szinte biztosan része lesz a csomagnak, az a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) feltételeinek szigorítása. Ezt említette Varga Mihály, illetve Parragh László, az iparkamara elnöke elárulta, hogy a kormány konzultál a szervezettel a tervezett változtatásokról.

A 2019 júniusában beterjesztett adócsomagba és a 2020-as központi költségvetésbe gyakorlatilag be van kódolva a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) további 2 százalékpontos csökkentése 15,5 százalékra. Ráadásul Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár ezt január 2-án gyakorlatilag bejelentette, a tervek szerint júliusra vagy októberre. Szóval ez nem akkora újdonság (pláne, hogy része a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodásnak is), de jó eséllyel a kormány ezt az intézkedést fogja majd az új gazdaságvédelmi akcióterv központi elemeként reklámozni, mikor bejelentik a konkrét lépéseket. Ahogy tette azt az előző akcióterv esetében – a szochót 2019 közepén csökkentették 19,5 százalékról a jelenlegi 17,5-re, de az akcióterv májusi bejelentésekor ezt már lehetett tudni.

Egy kis reszelgetés itt, egy kis reszelgetés ott

Az új akcióterv része lehet továbbá egy célzott áfacsökkentés. A Fidesz előszeretettel csökkenti egyes termékek vagy szolgáltatások forgalmi adóját. A szálláshely-szolgáltatás áfája például január elsejétől csökkent 18-ról 5 százalékra – egyébként ez is olyasmi volt, amit ugyan már az előző akcióterv előtt bejelentettek, de annak elemeként tartják számon. Mondjuk a szálláshely-szolgáltatók az éttermekhez hasonlóan az áfacsökkentés mellé kaptak a nyakukba egy 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást, csak hogy bonyolultabb legyen a képlet.

©

Általános áfacsökkentésre viszont nem érdemes számítani, 2010 óta a Fidesz a fogyasztási adók felé tolta el a rendszert, jelen állás szerint az államnak messze ezekből – köztük a világrekorder, alapesetben 27 százalékos forgalmi adóból – keletkezik a legtöbb bevétele.

Az áfasúlyos adórendszer mögötti racionalitás az, hogy ezt az adónemet mindenki fizeti, aki bármit vesz Magyarországon (pontosabban a kereskedők fizetik az eladott áruk és termékek után, de természetesen beépül a fogyasztói árakba). Igaz, a szociális szempontokat épp ezért nem veszi figyelembe, hiszen szegényt és gazdagot egyként terhel – sőt a szegényeket jobban, mivel az alacsonyabb jövedelmű magyarok nem tudnak se megtakarítani, se külföldön nyaralni. Ráadásul ezen a területen lehetett a legnagyobb mértékű gazdaságfehérítést végrehajtani, a kormány nagyon büszke is az áfacsalások visszaszorítására.

Szintén része lehet majd az akciótervnek néhány új, a vállalkozásokat célzó támogatási program. A kormány az ilyeneket is nagyon kedveli. Az előző akcióterv része volt például a munkásszállás-építések támogatását szolgáló forrás, a mezőgazdasági öntözési rendszerek fejlesztését szolgáló forrás, illetve a kutatás-fejlesztési források növelése.

A kormány szemezgethet a saját, 2019 tavaszán kiadott versenyképességi programjából – bár ez elég elnagyolt, kevés konkrét lépés szerepel benne, inkább olyan általánosságok, mint hogy csökkenteni kell az adóelvonás mértékét és az adónemek számát. Vagy esetleg meríthetnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi programjából, ami sokkal részletesebb, sokkal ambiciózusabb, és nagyon sok pénzbe kerülne. Viszont Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök nagyon sok mindenben nem értenek egyet. Az MNB jelentése szerint a 330 pontból 165 javaslat esetében meg sem kezdődött a megvalósítás. A maradékban legalább megkezdődött, 7 pontban megvalósult.

Átütő reformra lenne szükség

A 2019-es akciótervet bejelentése pillanatában ízekre szedte Vadász Iván adószakértő, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke: vagy már korábban bejelentett, vagy elhanyagolható hatású, vagy homályos intézkedéseket tartalmazott. A most formálódó, újabb csomagról a szakértő azt mondta a hvg.hu-nak, nem látszik, pontosan hol képzeli a kormány csökkenteni az adókat – legalábbis a szinte biztosra vehető szocho-csökkentésen túl. Vadász arra számít, a kormány csak jelentős hatással nem járó, komoly munkát nem igénylő, viszont hangzatos lépésekre készülhet. Legalábbis eddig nem vállalták föl egy igazi, átütő, modern adóreform kidolgozását és végigvitelét.

©

 Példaként a négygyerekes anyák szja-mentességének bevezetését említette, amit ugyan jól lehetett kommunikálni, de kevés embert érint, költségvetési vonzata pedig annál is kisebb.

Pedig adóreformra nagy szükség lenne, a szakértő szerint az adóadminisztráció Magyarországon nagyon bonyolult, szinte gúzsba köti a vállalkozásokat. Az adórendszert pedig egységessé kellene tenni, jelenleg ugyanis töredezett, sok az adónem.

Ezzel azért valószínűleg a kormány is tisztában van, legalábbis a versenyképességi program tanúsága szerint, és épp az előző akcióterv keretében összevontak négy járulékot, az evát (egyszerűsített vállalkozói adó) pedig megszüntették.

Nem éppen az adócsökkentés kormánya

Jelentős adócsökkentésre azért sem kell számítani, mert ebben a Fidesz eddig sem jeleskedett – legalábbis nem annyira, mint mutatni igyekszik. A magyar állam 2012 és 2017 között nagyjából mindig a GDP 39 százalékával egyenértékű összeget vett ki a gazdaságból. A GDP-arányos adóterhelés ugyan 2017 óta csökken, de még 2018-ban is nagyobb volt, mint a régiós versenytársaknál, és nagyobb, mint 2010-ben.

Eközben persze az állam adóbevételei nagyot nőttek, köszönhetően a gazdasági növekedésnek és a gazdaságfehérítési intézkedéseknek. Utóbbi területen a Fidesz valóban komoly eredményeket ért el, a gazdasági növekedés viszont jórészt nem a kormány érdeme, a régiós országok mindegyike nagyon jól teljesített az elmúlt években.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint 2019 november végéig a megelőző év azonos időszakához képest 1300 milliárd forinttal nagyobb összeg folyt be a legnagyobb adókból, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a járulékokból, valamint a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból. A legnagyobb, több mint 500 milliárd forintos többletet az áfánál jegyezték fel, de az szja-nál is 200 milliárdos a bevételi plusz.

500 milliárdos megszorításra készülnek

Ezekre a számokra hivatkozva mondta Tállai, hogy van tere az adócsökkentéseknek. Ami önmagában persze igaz, a képet azonban árnyalja, hogy a kormány – már ha lehet hinni a saját hivatalos, határozatban lefektetett előrejelzésének – épp az állami (túl)költekezés visszafogására készül. A 2020-as évet a kormány már csak a GDP egy százalékát elérő hiánnyal, 2022-t pedig csak 0,4 százalékos államháztartási hiánnyal akarja abszolválni. A 2019-es büdzsét még 1,8 százalékos, számszerűen 998 milliárdos hiánnyal tervezték – a 2020-as deficitet számszerűen 485 milliárdra lőtték be, tehát a két szám közti különbség 500 milliárd forintos megszorításnak felel meg.

Ez persze nem jelenti, hogy az állam kevesebbet fog költeni, ugyanis a bevételek is nőnek. Azért legalábbis kérdéses, mekkora tere marad az adócsökkentésnek. Bár a Pénzügyminisztérium az elmúlt években rendre alábecsülte a költségvetés összeállításakor a bevételeket – ugyanakkor a kormánynak valahogy mindig sikerült elköltenie a pluszpénzt.

Mindeközben a kiadási oldalon sem lesz elhanyagolható a nyomás. Az egészségügy és az oktatás például forráshiánnyal küzd, hogy mást ne mondjunk. A versenyszférában tapasztalható kétszámjegyű béremelkedés miatt pedig az állami szektor bérei leszakadnak. Nem beszélve a csak az infláció mértékével emelt nyugdíjakról – előbb vagy utóbb muszáj lesz felzárkóztatni ezeket az ellátásokat (és nem egy egyszeri, pár ezer forintos „ajándék” utalvánnyal). Első körben persze a hosszú évek óta 28 500 forinton befagyasztott minimálnyugdíj – amelyre több más juttatás számítása alapszik – emelése sürgető.

Vezetőkép: Varga Mihály pénzügyminiszter előadást tart a hajdú-bihari TOP 100 kiadvány bemutatóján a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara debreceni székházában 2019. december 13-án. A pénzügyminiszter közölte, hogy a kormány jövő év február-márciusban újabb gazdaságvédelmi akciótervvel segíti a magyar gazdaság szereplőit, ami egyebek között további adócsökkentést és adóadminisztráció-mérséklést jelent.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
393 emberrel végzett a járvány egyetlen nap alatt az Egyesült Királyságban

393 emberrel végzett a járvány egyetlen nap alatt az Egyesült Királyságban

Tiltakozik a Digi, amiért kimaradt az 5G-frekvenciapályázatból

Tiltakozik a Digi, amiért kimaradt az 5G-frekvenciapályázatból

A nagymama "csendesen elaludt", de családja nem is láthatta a tilalom miatt

A nagymama "csendesen elaludt", de családja nem is láthatta a tilalom miatt