MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
2016-ban meghirdette a kormány, hogy 2022-ig 27-ről fokozatosan 11,5 százalékra csökken a munkáltatók által fizetett tb-járulékkulcs, vagyis a szociális hozzájárulási adó (szochó) kulcsa. Ennek a reformnak a legújabb lépése a januárról júliusra halasztott 2 százalékpontos csökkentés: 19,5-ről 17,5 százalékra.
Helyes, ha a nyugdíjakat nyugdíjjárulékokból fedezik – véli Simonovits András nyugdíjszakértő Élet és Irodalomban megjelent cikkében, amit a Napi.hu szemlézett. Ha a reálbérek átmenetileg nagyon gyorsan nőnek (mint ahogy az elmúlt években Magyarországon), akkor az inflációt követő nyugdíjemelési rendszerben az átlagos nyugdíjak egyre inkább lemaradnak a bérekhez képest, ezért átmenetileg a járulékkulcs valóban csökkenthető (mivel a magasabb bérek magasabb szocho-bevételt jelentenek az államnak). Sőt, a szocho-kulcs csökkentése meggyorsítja a nettóbérek emelkedését. Az általános korhatár 2022-ig tartó emelése is időlegesen növeli a bevételeket, és csökkenti a kiadásokat. Amint azonban kifullad a bérrobbanás, megáll a korhatáremelés, a folyamat, ha lassan is, de megfordul. Sokkal fájdalmasabb valamit visszavenni, mint oda se adni – érvel a szakértő a szocho-kulcs csökkentése ellen.
Ráadásul nem csak a nyugdíjak szakadnak le a fizetésekről a jelenlegi rendszerben, a nyugdíjakon belül is egyre nő a feszültség. Mivel 2015-höz képest az átlagos nettó reálbér 2018-ra állítólag 28 százalékkal nőtt, ezért a 2019. évi átlagos kezdőnyugdíj reálértékben körülbelül 28 százalékkal nőtt 2016. évi megfelelőjéhez képest. Közben a 2017 előtt megállapított nyugdíjak reálértéke változatlan maradt. Jövőre újabb évjárat megy nyugdíjba, még nagyobb reálértékű nyugdíjjal.
A merev nyugdíjkorhatár 2022-ben 65 évnél tetőzik, a magyar népesség megállíthatatlanul öregszik, a kivándorlókat pótló bevándorlókról hallani sem akar az állampolgárok félrevezetett többsége, s egy-két éven belül pedig leáll a reálbérrobbanás. Ezért a mostani járulékkulcs-csökkentés csak átmeneti megoldás. Kérdés: mit tesz majd a kormány a nyugdíjak finanszírozása érdekében, ha az állománycsere (magas nyugdíjak belépnek, alacsony nyugdíjak kihalnak) miatt újra emelkedik a helyettesítési arány? Csökkenteni fogja az új nyugdíjakat? Megszünteti a Nők40 programot és tovább emelik a merev korhatárt? Simonovits a kormány mellett az ellenzéket is kárhoztatja, amiért júniusban megszavazták a szocho-csökkentést.
A szocho-kulcs csökkentése évi 150 milliárd forint bevételkiesést jelent az államnak, ezt a pénzt lenne hová tenni. Átmenetileg akár még a svájci indexálás is fedezhető lenne (ez nem csak az inflációhoz, hanem a reálbérek változásához is köti a nyugdíjak emelését – ha az inflációnál jobban nőnek a reálbérek, akkor a nyugdíjak is). Észszerű alternatíva, ha a szocho-kulcs szeptembertől (vagy jövő januártól) újra 19,5 százalék lenne, és az így átmenetileg megmaradó pénzt a kormány inkább a nyugdíjjal szorosan összefüggő egészségügyi és szociális konszolidációra fordítaná.
Simonovits szerint a legfontosabb intézkedés a romokban heverő egészségügy további hanyatlásának megállítása lehetne. Ezért most csak egyetlenegy nyugdíjkorrekciós lépést javasol: a "legnyomorultabb" nyugdíjak jelentős egyszeri emelését. A külföldi résznyugdíjasokat (ilyen a 28 500 forint alatti nyugdíjasok zöme) kizárva, a havi 30 és 70 ezer forint között minden nyugdíjat egyre kisebb mértékben, de emelni kellene. Például a 30 ezer forintról (ez a minimális nyugdíj felfelé kerekített értéke) 50-re, a 40 ezer forintról 55-re, az 50 ezer forintról 60 ezerre, a 60 ezer forintról 65-re, és a 70 ezer forint helyben maradna július 1-jétől.
