Olcsóbb lesz a munkaerő, de emiatt kevesebb jut nyugdíjra és egészségre

6 perc

2020.06.29. 09:00

Júliustól tovább csökkenti a foglalkoztatási költségeket a kormány, ami az egészségügyi fejlesztésekre és a nyugdíjemelésekre már a közeli jövőben visszaüthet. Ismét lesz társadalombiztosítási járulék, csak éppen a biztosítási elv nem érvényesül.

Egy munkaalapú társadalomban nem csoda, ha a kormány többre tartja a versenyt a szolidaritásnál. Ennek jegyében, a termelési-szolgáltatási költségek csökkentése végett július 1-jétől újabb lépéssel, a bruttó bérek 17,5 százalékáról a 15,5 százalékára viszi le a szociális hozzájárulási adót, amit az államnak a munkáltató perkál le (aki ezen felül még 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is fizet). Ugyanakkor a munkavállaló nyugdíj- és egészségbiztosítási, valamint munkaerőpiaci járulékának összevonásával létrejön az egységes társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke a bruttó keresetek 18,5 százaléka. Ezzel lelepleződik a kormányzati szándék, ami eddig a munkavállalói járulékok felosztása miatt nem volt szembeötlő: a munkaadók egyre kevésbé járulnak hozzá az állam nyugdíj- és egészségbiztosítási kiadásaihoz, a teher nagyobb része a dolgozókra, alkalmazottakra hárul.

Így változik a fizetés nélküli szabadság, a szocho és a kiva szabályozása

Megjelent a kkv-knak szánt legújabb MNB-s csodafegyver, az NHP Hajrá terméktájékoztatója, így már sokkal többet tudunk az új növekedési hitel részleteiről. Végigvesszük a legfontosabb pontokat.

Az aránytalanság tovább nő, ha a következő években folytatódik a szocho csökkentése. Márpedig a versenyszféra és a kormány 2016-os megállapodása szerint így lesz. A program végén, 2022-ben a kifizetőket terhelő 11,5 százalékos szocho áll majd szemben a munkavállalók 18,5 százalékos tb-járulékával. 2017-ig a szocho 27 százalék volt, ellenben a munkavállalók által fizetendő járulékok akkor is éppúgy a bruttó bérek 18,5 százalékára rúgtak, mint most.

Azóta merész irányváltás történt, aminek az a gazdasági logikája, hogy – részben – a foglalkoztatás közterheinek mérséklődése teremti meg a béremelések fedezetét. Másrészt az a feltételezés szól mellette, hogy a szocho csökkentése gyorsítja a növekedést, így idővel nagyobb elosztható jövedelem keletkezik, amiből mindenki részesedik. Papíron, mivel a valóság kissé másképp fest.