Tovább rontja a Nyugat és Oroszország viszonyát a hónapok óta tartó nemzetközi gázhiány és a vele járó látványos áremelkedés ügye. Míg a Szovjetunió nem élt az energiafegyverrel, Oroszország nem először használja zsarolásra a gázszállításokat.
A szabadságharcnak november 4-én vetettek véget a szovjet tankok 1956-ban. A nemzeti gyásznapon az áldozatokra emlékeznek.
Október 23-án és Marine Le Pen látogatásakor is azt ecsetelte Orbán Viktor, hogy a szovjethez hasonló ideológiai elnyomásban élünk az Európai Unió miatt. A valóságban csak a magyar politikai elit él abban.
89 éves korában meghalt Igor Kirillov, a legismertebb szovjet bemondó és hírolvasó. 30 évvel élte túl a 15 tagköztársaságból álló államszövetség 1991-es széthullását.
1946. október 5-én halt meg egy moszkvai börtönkórházban az egyik legnagyobb tekintélyű magyar kormányfő, gróf Bethlen István. Ellensége volt a demokráciának is, a diktatúrának is, de mindenkivel kész volt összefogni, ha azzal vélte szolgálni a nemzet vélt érdekét, melynek minden egyetemes értéket alárendelt. Hitt a folytathatatlan folytathatóságában, a lehetetlen lehetőségében.
Csak a Szovjetunió összeomlásakor derült ki, hogy 1979-ben egy szverdlovszki katonai laborból szabadultak ki a több tucat ember halálát okozó lépfene-, másik nevén anthrax-baktériumok. Meglehet, hogy a Covid-járványt okozó vírus valódi történetének felgöngyölítéséhez is még évek kellenek.
A volt szovjet elnök szerint meg kell tanulni a leckét.
Sokkal inkább az 1991-es puccskísérlet, illetve Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország vezetőinek összesküvése - érvel a 90 éves Mihail Gorbacsov, aki a Russia in Global Affairs című szaklapban fejtette ki a nézeteit.
Nem is a Rosenberg-házaspár árulta el az amerikai atomtitkot – állítja egy új életrajzi könyv. Korábban a pár gyerekei Obama elnöktől hiába kérték, hogy segítsen elégtételt szolgáltatni anyjuknak, most Bidenbe vetik bizalmukat.
Egy lapon sem lehet emlegetni őket beszédben, nyilvánosan bemutaott művekben, az interneten és persze a teljes médiában.
A szocialista hiánygazdaságban a szovjet Fiat-klónt tömegek jegyezték elő, ami még inkább felhajtotta a kínálat sokszorosára rúgó keresletet.
Oroszország elnöke jellegzetes birodalmi problémákat lát az USA körül.
Az Egyesült Államok és a Szovejtunió közti hidegháborús versengés minden bizonnyal legfurcsább eleme a Kola-félszigeten fúrt hatalmas lyuk volt.
Archív dokumentumokból most az derül ki, hogy a zsűri aggódott az íróért.
A szovjet hadsereg 1989-es afganisztáni kivonulása után az ázsiai állam tartós káoszba és belháborúba süllyedt, s aligha lesz ez másképp szeptember után, amikor az utolsó nyugati katonák is elhagyják az országot. A kivonulás nyertesei a tálibok lehetnek, a legnagyobb vesztesek pedig a nők és a kisebbségek lesznek, akiknek jogait korlátozni fogják a fanatikus vallási mozgalom támogatói. A szomszédos államoknak is van mitől tartaniuk.
1961. április 12-én a Szovjetunióból indították útjára a világ első embert szállító űrhajóját, a Vosztok-1-et, fedélzetén Jurij Gagarinnal repülő őrnaggyal, aki összesen 108 percet töltött odafenn. Ezzel egyúttal a nagy kérdés is eldőlt, hogy vajon ki küld először embert az űrbe, a szovjetek vagy az amerikaiak. Az USA válasza persze nem maradt el.
A második világháború után a Szovjetunióba hurcolt hadifoglyok több mint 10 millió adata között kell rendet tenniük a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársainak.
Lehetnek benne elírások, félrefordítások, ellentmondásos információk, ám már megtekinthető a Magyar Nemzeti Levéltár honlapjára felkerült, 682 ezer kartonból álló hiánypótló gyűjtemény, amely a még élő elhurcoltak, az utódok és a történészek számára egyaránt fontos lehet.
Valamennyi ország kémkedik, a módszerekben viszont komoly különbségek vannak. Míg a nyugati államok egyre nagyobb szerepet szánnak az elektronikus eszközöknek, az oroszok a személyes hírszerzést tartják a leghasznosabb eszköznek. Az utóbbi napokban Olaszországban és Bulgáriában is lebuktak az orosz hírszerzés jól beépített ügynökei.
Az Oroszország és Kína elleni nyugati szankciók ismét közelebb hozták egymáshoz Pekinget és Moszkvát, ám a nagy barátságról szóló nyilatkozatok ellenére a két ország továbbra is bizalmatlanul néz egymásra. Oroszország és Kína számtalan területen verseng egymással, és nem múlnak azok az orosz félelmek sem, amelyek szerint a kínaiak szívesen visszavennék az elvesztett szibériai területeket.
