1961. április 12-én a Szovjetunióból indították útjára a világ első embert szállító űrhajóját, a Vosztok-1-et, fedélzetén Jurij Gagarinnal repülő őrnaggyal, aki összesen 108 percet töltött odafenn. Ezzel egyúttal a nagy kérdés is eldőlt, hogy vajon ki küld először embert az űrbe, a szovjetek vagy az amerikaiak. Az USA válasza persze nem maradt el.
A második világháború után a Szovjetunióba hurcolt hadifoglyok több mint 10 millió adata között kell rendet tenniük a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársainak.
Lehetnek benne elírások, félrefordítások, ellentmondásos információk, ám már megtekinthető a Magyar Nemzeti Levéltár honlapjára felkerült, 682 ezer kartonból álló hiánypótló gyűjtemény, amely a még élő elhurcoltak, az utódok és a történészek számára egyaránt fontos lehet.
Valamennyi ország kémkedik, a módszerekben viszont komoly különbségek vannak. Míg a nyugati államok egyre nagyobb szerepet szánnak az elektronikus eszközöknek, az oroszok a személyes hírszerzést tartják a leghasznosabb eszköznek. Az utóbbi napokban Olaszországban és Bulgáriában is lebuktak az orosz hírszerzés jól beépített ügynökei.
Az Oroszország és Kína elleni nyugati szankciók ismét közelebb hozták egymáshoz Pekinget és Moszkvát, ám a nagy barátságról szóló nyilatkozatok ellenére a két ország továbbra is bizalmatlanul néz egymásra. Oroszország és Kína számtalan területen verseng egymással, és nem múlnak azok az orosz félelmek sem, amelyek szerint a kínaiak szívesen visszavennék az elvesztett szibériai területeket.
A Gorbacsov. Mennyország című dokumentumfilm semmiről sem rántja le a leplet, viszont nehéz méltóbb és személyesebb portrét elképzelni egy olyan emberről, akit egyszerre ünnepel hősként a Nyugat, miközben hazájában a pokolba kívánják.
Ócska sci-fi-filmnek is tűnhetne, ami nyugati „licenc” alapján készült a vasfüggöny keleti oldalán: szerepel benne a szovjet Steve Jobs, automatizált tervgazdaság és kriptorubel. Bármennyire hihetetlennek tűnik, nem sokon múlt a megvalósulása, rettegett is Amerika.
A rendszerváltás után harminc évvel is hemzseg Budapest az olyan orosz érdekeltségű épületektől, amelyek magyar állami telken vannak. Felújításukra nincs pénz, az oroszok mégis ragaszkodnak azokhoz.
A hiánygazdaságban hiánytalan ellátás, lakáskiutalások, luxusautók – a szovjet pártelit is nagyban dőzsölt. Vlagyimir Putyin viszont még nagyobban játszik: titokban, átmosott állami pénzen fekete-tengeri magán-minikirályságot építtetett magának.
Arra a kérdésre, mi jó történt velem a karantén alatt, elsőként ez ugrik be: tavasszal kiolvastam a Háború és békét.
Óvatlan mozdulat a vakcinakísérletnél a szer tesztelését nem kiváró felettesek kedvéért, és máris terjedt a pestis Moszkvában, 1939-ben. A Magyarországon jól ismert szerző nem pusztán fikciót írt, pályáját genetikusként kezdte, kutatóként kollégájától hallotta a hátborzongató történetet.
Artyom Ivanovics Mikojan szovjet–örmény repülőgép-tervező, a közismert MiG vadászgépek egyik konstruktőre ötven éve, 1970. december 9-én halt meg.
Több mint száz évvel ezelőtt a világ zsidó népességének majdnem 90 százaléka Európában élt. Ez az arány ma már nem éri el a tíz százalékot.
A Dnyeszter Menti Köztársaság területe tulajdonképpen senkinek sem kell annyira, az ott lakó félmillió ember viszont nem tudja eldönteni, melyik ország része akar lenni. Az egyre súlyosabb gondokkal küzdő de facto állam helyzetét talán az oldhatja meg, hogy Moldovának újra oroszbarát vezetése lett.
A világ nyolcadik csodájaként emlegetett orosz cári Borostyánszoba kincsei után vadásznak lengyel búvárok. Most azt remélik: kéznyújtásnyira van a fél évszázados rejtély megfejtése.
A neves lengyel történész, Andrzej Nowak "annus mirabilisnek", csodás évnek nevezi 1920-at, amikor Lengyelország a Szovjetuniót legyőzve megőrizte két évvel korábban, az első világháború végén – csaknem 130 év után – visszanyert függetlenségét. Amely csak a II. világháborúig tartott, és a lengyelek csak 1989-ben kaphatták vissza – ezért nevezi Nowak 1920-hoz hasonlóan 1989-et is csodás évnek. Alábbi cikkét az 1920. augusztus 15-én (ma lengyel állami ünnep és a hadsereg napja) véget ért varsói csata centenáriuma alkalmából írta.
Százezreket deportáltak a három balti államból az 1940-es, majd az 1944–1945-ös szovjet megszállás után. Az 1989-es függetlenségi törekvéseknek kulcsszerepük volt a Szovjetunió szétesésében. A Kreml ma újra azt hangoztatja, hogy a baltiak önszántukból csatlakoztak a birodalmukhoz.
Egykoron bányába jártak vele, ma viszont inkább szórakozóhelyek környékén mutat jól ez a régi szovjet teherautó.
Bár a hivatalos verzió szerint Vlagyimir Putyin 1985–1990-es drezdai KGB-kiküldetése nem volt túl mozgalmas, egyre több jel utal arra, hogy a kémközpontnak számító Berlintől távol lévő városban a leendő orosz államfő kétes alakokkal, többek között Nyugat-ellenes terroristákkal tartott kapcsolatot.
Kiengedték Nyugatra, színházban, filmben játszott, koncertezett, de legendás dalai csak fű alatt készült magnófelvételeken terjedhettek, a tévében nem szerepelhetett. Vlagyimir Viszockijnak ennek ellenére már életében hatalmas kultusza volt a Szovjetunióban, színpadi alakításai világhírűvé tették. Munka-, alkohol- és drogfüggő volt, 42 évet élt.
