#Szovjetunió


A nagy frigykovácsolás – 100 éve alakult meg a Szovjetunió

Száz évvel ezelőtt, 1922. december 30-án jött létre a világ legnagyobb állama, a Szovjetunió. Legnagyobb része, Oroszország addig is a legnagyobb volt, de ekkor még nagyobb lett. Később annál is nagyobb. Egy vesztes, szétdúlt, ezer sebből vérző állam indult el azon az úton, amelyen a világ (majdnem) legerősebb nagyhatalmává vált. Egy új, minden addigitól teljesen különböző társadalmi-gazdasági rendszer prototípusa lett, mely fénykorában dicsőségesnek és elpusztíthatatlannak látszott, aztán fenntarthatatlannak és követésre legkevésbé sem méltónak bizonyult.






Tóta W.: Ti nem ezeket az oroszokat keresitek

Az oroszokban, fájdalom, a szovjeteket tiszteljük, akik már nincsenek. A szövetséget, amely nemzetiségre, vérvonalra tekintet nélkül esélyt adott Közép-Ázsiától a Baltikumig. Oroszország mögött ilyen eszme nincs, dagadt földesurak, korrupt kegyencek, udvaroncok annál inkább, például a mi miniszterelnökünk ezt egy személyben hozza. Vélemény.


Atomrulettet játszottak, de túléltük – 60 éve volt a kubai rakétaválság

Sokan vélték úgy az ötvenes-hatvanas években, hogy nincs esély elkerülni a termonukleáris világháborút, amelybe az emberiség java bele fog pusztulni. 1962-ben, a kubai válság idején állt ehhez legközelebb a világ. A hadseregek világszerte harckészültségben várták a kataklizmát. A magyar katonák heteken át rohamsisakban aludtak. Százmilliók olvasták napról napra elszorult torokkal a fejleményeket. A szovjet blokk sajtójából senki sem tudhatta meg, mitől volt a helyzet annyira vészterhes.





Kommunista végjáték: Kádár manővereinek a KGB-főnök vethetett véget – Gorbacsov 1986-os budapesti látogatása

Ravaszkodó puhatolódzások és sanda oldalvágások jellemezték a Szovjetunió utolsó vezetője, a '80-as évek közepén hatalomra jutott Mihail Gorbacsov és Kádár János MSZMP-főtitkár viszonyát. Ez nyomta rá a bélyegét a szovjet pártfőtitkár 1986-os budapesti látogatására is – írtuk a Szovjetunió utolsó, most elhunyt vezetőjéről 2020. március 14-én. Akkori cikkünket közöljük újra, változtatás nélkül.


Mihail Gorbacsovval a huszadik század meghatározó politikusa ment el

A megreformálhatatlant próbálta megreformálni, és ezért óhatatlanul kudarcot vallott, mégis ő az, aki új esélyt adott a világnak a tartós békére. Demokratikus és szabad társadalmat akart építeni a Szovjetunióban, ám a kommunista birodalom szétesett, és a legnagyobb utódállamban, Oroszországban Vlagyimir Putyin államfő éppen most rombolja le az általa lassan és több hibával végrehajtott reformok utolsó elemeit. Mihail Gorbacsov 91 éves korában meghalt, s bár élete utolsó éveire megkeseredett, nem bánta meg a peresztrojka beindítását, s csak azt sajnálta, hogy nem lépett gyorsabban és határozottabban.






Révész Sándor: A meggyilkolt költők éjszakája

Hetven évvel ezelőtt, 1952. augusztus 12-éről 13-ára virradó éjszakán a moszkvai Lubjanka börtönben Sztálin parancsára meggyilkoltak 23 zsidót. Tíz szabotőrnek minősített mérnököt és a Sztálin parancsára megalakított Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 prominens aktivistáját. A szovjet zsidó értelmiség élvonalbeli képviselőit, köztük öt írót, költőt. Az ő emlékezetükre nevezik ezt az éjszakát A meggyilkolt költők éjszakájának. Ez az éjszaka a szovjetunióbeli zsidó kultúra és közösség likvidálásának szimbóluma.