Julianne Kokott úgy látja: Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor 2023 decemberében elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt. Az indítványában több alapvető szabadság- és alapjog sérelmét állapította meg.
Arató László újságíróval, az EUrologus brüsszeli tudósítójával beszélgetünk a szuverenitásvédelmi törvény javaslatának európai és hazai jelentőségéről. Kockán forog-e Magyarország európai Uniós tagsága és mennyire maradna jogilag élhető Magyarország az orosz propagandát idéző szabályozások után? A NEUrologus Podcast kövezkező adása.
A zenekar a maga módján reagált a független sajtót és a valódi civileket célzó üldözési törvényre.
Nyomásgyakorló szervezetnek nevezett a cenzúrahivatal egy magyar állami támogatásokat is kapó egyesületet, mivel egy transznemű fiatalról szóló filmet is vetítettek. A film készítői meglepődtek.
Nagy bajban lennének a határon túli magyarok, ha ott, ahol élnek, viszonossági alapon ugyanazok a „szuverenitásvédelmi” regulák lennének az irányadók, amiket Orbánék Magyarországon a civilek és a sajtó ellen bevezetni készülnek.
A szabad alkotás, a szabad társadalom és az európai értékek védelmében címmel fogalmazott meg közleményt az Open Books könyvkiadó, olyan szerzők aláírásával, mint Alföldi Róbert, Cserhalmi György vagy Kepes András.
A jogszabály súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságához, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz fűződő jogot a Transparency International szerint.
Más blokkolásokat is beleszámítva eurómilliárdokat veszíthet el az ország, ha nem lép a kormány.
Miután a hatalom megtiltja az amerikai támogatást, a magyar választók felelőssége, hogy befektessenek a jövőbe, és megfizessék az újságot, amit olvasnak. Minden előfizetés, minden adomány egy koporsószög. És minél inkább hajlandók megfizetni a fenntartását, annál ütésállóbb lesz a többség, amely ma már nem áll a kormány mögött. Vélemény.
Javaslatokat dolgoznak ki, amelyek hatékonyabb fellépést tesznek lehetővé a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetekkel szemben.
A szerkesztőségek azután tettek közzé közös állásfoglalást, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal „vizsgálati jelentést” tett közzé az Átlátszóról, ami inkább politikai vádirat.
Orbán Viktor előszeretettel beszél mostanában a Magyarország függetlenségét érő támadásokról, átvéve autoriter államok szóhasználatát – írja cikkében a német lap.
A Német Marshall Alapítvány szakértője arról ír az EUobserveren, hogy az Unió átmenetileg próbált kemény lenni a magyar miniszterelnökkel, de azután gyorsan feladta. Hegedűs Dániel szerint a Bizottság megalkuvó a szuverenitásvédelmi törvény ügyében.
Ha a jogköröket egyelőre nélkülöznie is kell a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, a vezérkar legalább jól keres a kormányzati mumus szervezetnél. A hivatal élén Lánczi Tamás a kormányfőnél, míg helyettesei a legtöbb miniszternél többet kapnak, egyedül a III/III-as múltú főkutató bére marad alatta egy államtitkárénak. De ezek mellé van miniszteri szintű állami autó, félmilliós ruhapénz és SZÉP-kártya is.
Befagyaszthatják a Magyarországra érkező felzárkóztatási pénzek egy részét, mert a szuverenitásvédelmi törvény szembemegy az EU-s alapértékekkel.
Megjött az étvágya a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak: azt szeretné, hogy még az ügyvédek titkai se maradhassanak rejtve előtte.
Megjött az étvágya a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, amely néha még a rá vonatkozó törvényt is máshogy értelmezi, mint az igazságügyi tárca. Legutóbb éppen a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke utasította vissza a hivatal által „elvárt együttműködés” formáit, és még a kormány részéről sem mutatkozik hajlandóság minden javaslatukra.
Szinte minden lényeges pontban elmarasztalja a magyar médiaviszonyokat a partnerszervezeteivel 18 EU-országban működő Civil Liberties Union for Europe Berlinben kiadott összegzése a sajtószabadság helyzetéről a EU-ban.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal máris vizsgálja a politikus mozgalmát, hogy kap-e pénzt külföldről. A Fidesz adatkezelési tájékoztatójában is találni érdekes dolgokat.
A kormánypropaganda eddig csak szavakban hazaárulózott. „Közönségigényre” hivatkozva azonban nemsokára jöhet a vonatkozó büntetési tényállás aktualizálása és az ellenzéki politikusokkal, a sajtó munkatársaival való példastatuálás. Dobszay János és Riba István cikke.
