Rekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okoztak az idei erdőtüzek az északi féltekén – számolt be róla az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) csütörtökön kiadott előzetes jelentése.
Bár elsőre nem látszik összefüggés az orvvadászat és az éghajlatváltozás között, amerikai kutatók rámutattak, hogy az előbbi messzemenő következményekkel járhat bolygónk éghajlatára, hozzájárulhat a rettegett klímakatasztrófához.
Minden jel arra mutat, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, csakhogy kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt készen lennének, még ha a miniszterelnök legkedvesebb vállalkozói is futnak be az erre kiírt közbeszerzésen. A mátrai lignit határidőn túli égetésével ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet, hacsak a kormány ki nem sírja Brüsszelnél, hogy ezt elnézzék neki.
Meghaladja a hazai átlagot annak a több mint 21 ezer embernek a karbonlábnyoma, akik kitöltötték a hvg.hu karbonlábnyom-kalkulátorát. Annak örülünk, hogy a kérdőívet ilyen sokan kitöltötték, az elért eredményre azonban nem vagyunk büszkék. A többség ugyan klímatudatosan igyekszik hűteni az otthonát, de talán túl sokan autóznak indokolatlanul, és esznek túl sokszor húst. Ön kiszámolta már a saját karbonlábnyomát? Bónusz karbonszegény tippekkel a most éppen enyhülő hőség elviseléséhez.
Az eddig véltnél is gyorsabban olvadnak az Alpok gleccserei az éghajlatváltozás miatt: legkésőbb az évszázad végéig 3500 méter alatt már nem lesznek jégfolyamok – mondja Olaf Eisen német gleccserkutató.
Akár egy sci-fi filmbe is illene a NASA legújabb vizualizációja. Megmutatja, amit amúgy nem látunk: légkörünk szén-dioxid-tartalmának folyamatos változását.
Szemben a legutóbbi jelentésekkel, miszerint az Északi-sarkvidék legkorábban az évszázad közepe táján válhat jégmentessé szeptemberben, akár már a 2030-as években bekövetkezhet mindez – erre az eredményre jutottak új tanulmány szerzői.
Fenntarthatóbb üzemanyaghoz jutnak majd a Wizz Air nagy-britanniai bázisai, ha elindítja termelését a Firefly nevű cég, amibe ötmillió fontot fektet a légitársaság. A vállalkozás szennyvíziszapból állítana elő repülőgép-üzemanyagot, majd várhatóan 2028-tól.
Az erdők, óceánok és nedves élőhelyek mind kiváló „karbonkutak”, amelyek segítenek korlátozni az éghajlatváltozást. Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj szintén kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy betartható legyen a célul kitűzött legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés.
Akár 90 százalékkal is csökkentheti az acélgyártás során keletkező szén-dioxid-kibocsátást a brit kutatók új módszere, mely egy lényegesen egyszerűbb és olcsóbb megoldás lenne ahhoz, hogy ez a rendkívül szennyező iparág teljesítse a párizsi klímaegyezményben foglaltakat.
A nyugati világ akkor hajlandó hozzájárulni a szegény országok környezetvédelmi költségeihez, ha Kína is ugyanígy tesz. Ez az új amerikai javaslat, melyet letettek az ENSZ környezetvédelmi világkonferencia (COP 27) asztalára Sarm-es-Sejkben.
Nem segíti a sürgős éghajlati akciótervek elfogadását, hogy az egyiptomi kormány még a szállodaárakat is tízszeresére emeltette, csak hogy megakadályozza a hazai és külföldi civilek, illetve környezetvédő mozgalmak részvételét a Sarm es-Sejkben kezdődő globális klímakonferencián.
Kim Kardashian, Jay-Z és Steven Spielberg is versenyben voltak, de nem közülük került ki a „győztes”, aki egy átlagember károsanyag-kibocsátásának ezerszeresét hozta össze január óta.
A szén-dioxid-termelésért nem kizárólag az ember felelős; hogy a viszonyok alakulását modellezni lehessen, a természetes forrásokat is fel kell térképezni.
Az Air Nostrum 2026-tól olyan léghajókat is bevonna a légi személyszállításba, amik jóval kevesebb károsanyagot bocsátanak ki.
Tomasz Jędruszakkal, a TriGranit szenior akvizíciós menedzserével egyebek mellett arról beszélgettünk, miért fontos, hogy a kereskedelmi ingatlanok megfeleljenek a nagyon szigorú környezetvédelmi kritériumoknak, mit lehet tenni az évtizedekkel ezelőtt felhúzott épületekkel, és hogyan lehet a ma még jelentős szén-dioxid-kibocsátó építőipari szektor emisszióját 2030-ra a mostani felére, 2050-re pedig nullára csökkenteni. És természetesen arról is szó esett, mit tesz a nagy célok teljesüléséért a maga részéről a TriGranit.
Az ABB megbízásából készült globális felmérés rávilágít a vállalatok beruházási terveire, amelyekkel az energiahatékonyság javítását és a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást kívánják elérni. A cégek 90 százaléka növelni fogja az erre vonatkozó kiadásait a következő öt évben, míg 52 százalékuk ugyanezen időszakon belül tervezi a nettó zéró kibocsátás elérését.
Május elején 0 (nulla) szabad kapacitást hirdetett meg a Mavir új erőművek rendszerbe állítására, vagyis nem lehet semmiféle új energiatermelő erőművet a hálózatra kapcsolni. Az iparági egyesületek nyílt levélben figyelmeztettek, hogy ezzel veszélybe kerülnek nemcsak a szektor szereplői, de szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok teljesítése is.
Már harmadik hete, hogy elindult az uniós karbonvám próbaidőszaka, ám továbbra is anomáliák kísérik ezt az intézkedést, amellyel megakadályoznák a szén-dioxid-intenzív ipari tevékenység harmadik országba települését, vagyis a karbonszivárgást. Ugyan fizetni még évekig nem kell a karbonvámot, adminisztrálni már igen. Ez viszont, úgy tűnik, nem csak a számos érintett vállalkozást, de az illetékes hivatalokat is felkészületlenül érte, a kormány is csak pár napja bocsátotta társadalmi egyeztetésre a hazai végrehajtásáról szóló törvény tervezetét.
Két NASA-műhold adatait felhasználva lokális szinten is követni lehet a szén-dioxid-kibocsátás mértékét, akár egy adott adott erőműhöz kapcsolódót is.
