A „koszos nagyváros, tiszta vidék” teória nem igaz – interjú Boros Tamással, az Egyensúly Intézet igazgatójával

HVG: Hogyan készült a településfejlődési rangsor, és mit jelentenek ezek a helyezések?

Boros Tamás: Az Egyensúly Intézetben 53 indikátor – például az egy főre jutó diplomások száma, az orvosok és egyéb szolgáltatások elérhetősége, a játszóterek, az óvodai férőhelyek, a gépkocsik száma, az önkormányzatnak jutó állami támogatások mértéke, a lakásárak és egyéb infrastrukturális fejlettségi mutatók – alapján rangsoroltuk a településeket. Külön vizsgáltuk a kerületeket, a megyeszékhelyeket, a kisebb és nagyobb városokat, valamint az 5 ezer fősnél kisebb településeket. A jelenlegi fejlettségi rangsor felállítása mellett azt is megnéztük, hogy 2014-től milyen utat jártak be a települések. Az élen az évtizedek óta sikeres, adottságaikat jól kihasználó települések állnak, de azért van néhány új szereplő is, például Biatorbágy vagy Üröm.

HVG: Meglátszik a falvakon, hogy az elmúlt években sokat költött a kormány vidékfejlesztésre?

B. T. : Az 5 ezer fő alatti települések 90 százalékánál tapasztalható fejlődés – ebből a szempontból tehát igen a válasz, ugyanakkor nagyon kevés vált valóban fejlett településsé. Kizárólag a Balaton környékén tapasztalható erőteljes ugrás. A kistelepülési rangsor első öt helyezettje mind Balaton-parti, ám ezek fejlettsége is elmarad a nagyobb városokétól.