Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A budapesti kerületek és a megyeszékhelyek fejlődtek a legtöbbet 2014 és 2021 között – derült ki az Egyensúly Intézet számításából, amelyet részletesen a Népszava mutatott be. Ezekben kivétel nélkül előrelépést mértek 2014 óta. A közepes méretű városok közül – azokat számolták ide, ahol 15 ezernél többen élnek, de nem megyeszékhelyről van szó – 26 fejlődött, 42 pedig nem, a 15 ezresnél kisebb 260 városnak pedig a 60 százaléka visszafejlődött.
A falvak többségében viszont javult a helyzet, ezeknek csak tizedénél mértek visszaesést. Ennek részben az is az oka, hogy a budapesti agglomeráció és a Balaton környéke javítja a mutatókat, de a pechesebb helyeken lévő falvak jókora része is javítani tudott 2014-es állapotához képest. Így jöhetett ki az az első ránézésre egészen meglepő eredmény, hogy
az ország három legtöbbet fejlődő települése Tornakápolna, Hejőkürt és Galvács lett.
Ez persze annyit jelent, hogy például Tornakápolna a lista legvége környékéről a kistelepülések fejlettségi rangsorának ezredik helye felé jött fel. (Kiemelt képünkön is Tornakápolna látszik.)
Az abszolút listán nincsenek nagy meglepetések: az ország legfejlettebb helye a budapesti kerületek közül a pesti Belváros lett, a megyeszékhelyek közül pedig Székesfehérvár került az első helyre. A legfejlettebb közepes méretű város Budaörs, a kisvárosok között Balatonfüred lett az első, a kistelepülések közül pedig Hévíz.
