Nem mindig teljesen világos, hogy egy-egy vállalatnak, vállalkozásnak mi is a kötelezettsége a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében (EPR), ráadásul a Mol-leányvállalat Mohu internetes rendszere sem működik gördülékenyen.
A kormány nem támogatta az ITM javaslatát, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem is tervezik, hogy újratárgyalják.
Franciaországban már 2012 óta érvényben van a szódaadó, ez olyan, mint nálunk a csipszadó. Tehát az agyoncukrozott szénsavas üdítőket adóztatják, köztük a Coca-Cola termékeit. De a nagy amerikai cég a jelek szerint az adócsapásból is jól jön ki, vagy legalábbis mindent megtesz ezért.
Feleannyit kell majd fizetni kilogrammonként a napelemek után.
Kilogrammonként 114 forintról 57-re csökken a napelemek után fizetendő termékdíj, hamarabb térülhetnek meg a beruházások.
Az eddigi 33-szorosára növelték volna a boltokban kirakott zacskók termékdíját, de az utolsó pillanatban kivették ezt a törvényjavaslatból.
Indokolatlan terheket róna a cégekre az indoklás szerint. Így nem is tűnnek majd el az üzletekből.
A kormányoldal szerint kevesebb szórólap lesz a postaládákban, a Reklámszövetség szerint cégek működése lehetetlenülhet el, és emelkedhetnek az árak is. Még szerencse, hogy a politikai propaganda adómentes lesz - a kormánynak. A pártok fizethetnek.
Hamarosan emelkedhet a szórólapok és reklámújságok környezetvédelmi termékdíja - kivéve az állami, önkormányzati és közhasznú szervezetek által kiadott termékeké.
A környezetvédelmi termékdíj ötöde jut a hulladékgazdálkodás támogatására.
Azokra a külföldi cégekre is kivetné a kormány a környezetvédelmi termékdíjat, amelyek az interneten árulnak díjköteles termékeket Magyarországon - derült ki Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes ma beterjesztett törvényjavaslatából. Kérdés, hogy az érintett cégek beépítik-e majd az áraikba az új közterhet a magyar megrendeléseknél.
Minden elektromos vezérlésű kazán után fizetni kell az egyszeri adót, de azt kilóra számítva vetik ki, és semmi köze ahhoz, hogy a készülék takarékos-e, mennyire újrahasznosítható alkatrészekből áll, vagy hogy van-e Környezetbarát Termék minősítése. A piaci árakat 3-5 százalékkal emeli, miközben a kevésbé hatékony és a környezetet jobban terhelő fűtőberendezések után nem kell fizetni semmit. Ki érti ezt?
Teljes a zűrzavar, mert a környezetvédelmi termékdíj januári bevezetése nem csak a napelemekre és a megújuló energiát előállító hőszivattyúkra és egyes szélturbina-alkatrészekre vonatkozik, hanem bizony a háztartásokban a "központi fűtés céljára szolgáló elektromos vezérlésű kazánokra" is. Mivel áram nélkül nincs ma már kazán, mindenre – írja a Népszabadság.
Míg Franciaországban úgy számolnak, hogy 4,5, Belgiumban pedig 7,5 euró cent fedezi a napelemek újrahasznosításának költségét, nálunk ugyanezért 35,6 centet fizettet a minisztérium. A magyarnál egyelőre csak a bolgárok húztak nagyobbat, ott egyenesen 1 eurós sarcot dobtak a termékre.
Az uniós irányelvre mutogató kormány csúsztat, mert ha az új környezetvédelmi termékdíjas napelemeket nem „valaki benézte”, akkor keresletszűkítési kísérletről van szó. És majd sopánkodik az állam, ha lesznek, akik a magas áfa és a termékdíj miatt inkább nem akarnak tisztán játszani, szürkeimportból származó napelemekkel szerelik fel a házukat. A kivetett adónál a mértéken túl az elvvel is baj van – állítja Győző Miklós. A Stiebel Eltron marketingvezetője épületgépész, aki 15 éve foglalkozik napenergia-hasznosítással.
Az LMP, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) is tiltakozik az ellen, hogy az idei évtől környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a napelemek után.
Januártól termékdíjat kell fizetni egy sor tisztálkodó és kozmetikai szer, valamint műanyag termék után, de nem járnak jobban az irodában papírt használók sem, ezt a kategóriát is megsarcolja az adótörvény tervezete. Drágább lesz borotválkozni, hajat festeni, művirágot vinni randira és fénymásolni.
Visszaesett a csomagolóipar: az általános gazdasági helyzet mellett a fő gondot a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás idei változása jelenti, amely hátrányba hozta az itthoni gyártókat az importőrökkel szemben - írja szerdai számában a Világgazdaság.
Mintegy 17 milliárd forint bevétel jutott a termékdíjakból az államkasszába az első negyedévben. Az állami tulajdonú hulladékgazdálkodási ügynökség három év múlva minden településen biztosítani akarja a lakossági szelektív gyűjtést - írja keddi számában a Világgazdaság.
