Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Idén júliusban lépett életbe a szódaadó szigorítása. Eddig egységes volt minden cukrozott italra. Júliustól azonban a mért cukormennyiség alapján a száz literenkénti kb. 8 eurós adó akár a húsz eurót is elérheti, ha sok a cukor az italban. Márpedig sok. Ha valaki ledönt egy 0,33 literes Colát, az olyan, mintha előtte hét darab kockacukrot tett volna a pohárba. Itt a Coca-Cola válasza.
A kétliteres palackokat 1,75-össel helyettesítették, a másfél litereseket az 1,25-ösök váltották. De érdekesek az árak. A kétliteres korábban 1,71 euróba került, az új 1,75 literes viszont 1,76-ba. Vagyis nem csak a mennyiséget csökkentették, hanem a downsizing stratégiát alkalmazták, ami a mennyiség csökkentésével próbálja álcázni az áremelést. Ők a kevesebbet még többért is adják, vagyis az adóemelést áthárítják a fogyasztókra. A francia sajtó megkeresésére a Coca-Cola azt válaszolta, hogy az árakat az értékesítő szupermarketek határozzák meg, a palackok mérete pedig a fogyasztói szokások függvényében változik. Ezzel a kommunikációs eszközzel próbálta enyhíteni a de facto áremelés beismerését. De vajon a cukros italok adójának emelése hatékony egészségvédelmi, tehát a fogyasztást csökkentő intézkedés?
A Le Figaro sok szakértőt megkérdezett: a válaszok szerint a helyzet bonyolult. Ázsiában például a nyugati üdítők fogyasztása még most is státuszszimbólum, miközben már Thaiföldön a Fülöp-szigeteken, hogy Indiáról ne is beszéljünk, már népbetegség a kóros elhízás. Az ázsiai országok némelyikében már van szódaadó, de a valós hatást még nem mérték fel. Az USA is krónikusan elhízott ország. Philadelphia városában például életbe lépett az üdítőadó, és a fogyasztás 55 százalékkal csökkent. De az adórendelet a környező településekre nem vonatkozott, azokban viszont ugrásszerűen nőtt a Cola-vásárlás. A szakértők szerint evidens, hogy a cukrozott italok túlfogyasztása súlyos egészségkárosodást okoz. De hogy az adóemelés-e a leghatékonyabb ellenszer, az nagyon kérdéses, hiszen a fogyasztási szokásokat számtalan, statisztikailag nehezen mérhető, széles értelemben vett kulturális hatás és tradíció is befolyásolhatja.
