Révész Sándor: Nácikkal a hazáért?
A „nácikkal a hazáért”, azaz a „bárkivel a hazáért” oda vezet, hogy a haza a bárki értékeinek és érdekeinek lesz alávetve, jobb esetben pedig a bárkivel együtt veretik le. Vélemény.
#történelem
Lőrinc László: Bayer Zsolt és a többiek történelmi leckéi gnómokról és az ős-IMF-ről
Fidesz-közeli megmondóembereknek és Fidesz-politikusoknak a történeti tények nem nagyon számítanak, ha a gonosz Nyugat ármánykodását kell felskiccelni. Szerzőnk néhány, a közelmúltból vett példát idéz. Vélemény.
Náci milliárdosok – 6. rész: A Rothschildok és a történelem legnagyobb váltságdíja
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
Abortuszpárti vagy ellenző? Az 1973-as Roe vs Wade ügy főszereplőjének ellentmondásos élete
A nők abortuszhoz való jogát pártolók és ellenzők is kihasználták Norma McCorvey-t. Ő szerepelt a felülírt 1973-as amerikai legfelső bírósági döntésben Jane Roe álnéven felperesként, és maga is merész kanyarokat tett az ügyben.
Náci milliárdosok – 5. rész: A Dr. Oetker története
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
Római kori település nyomaira bukkantak Törökszentmiklósnál
Csontmaradványokat, tárolóedényeket, római kori pénzeket is találtak Törökszentmiklósnál, és a három temető feltárása még csak ezután következik.
Érdemes lesz ma este bekapcsolni a tévét: indul A holtak hangjai
Bettany Hughes brit történész a legmodernebb módszerekkel és 21. századi törvényszéki eszközökkel dolgozva jár utána történelmi eseményeknek. A holtak hangjai című dokumentumsorozatban így ad át új információkat például Tutanhamonról és édesanyjáról, de a Vezúv áldozatainak életéről is.
Beválhat-e a nyugati embargó Moszkva ellen? Felidézzük a Cocom-listát
Titkosszolgálatok, fedett kereskedőcégek, közvetítők és zsebimportőrök együttes erővel cselezték ki a hidegháború kereskedelmi fegyverét, a Cocom-listát. Visszafelé is elsülhet az olyan gazdasági embargó, amellyel most a Nyugat Oroszországot szorongatja.
Náci milliárdosok – 4. rész: A Volkswagen születése
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
Náci milliárdosok – 3. rész: „Unatkozik, drágám? Dolgozzon a Pártért!”
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
Bill Gates megosztotta, hogyan nézett ki az önéletrajza 48 évvel ezelőtt
Bill Gates szerint ma már mindenkinek jobban néz ki az önéletrajza az övéhez képest.
Helyek, amelyek már nincsenek: Ada Kaleh, Jókai Mór „Senki” szigete
Új cikksorozatunkat Helyek, amelyek már nincsenek címmel indítjuk útjára, és ebben olyan természeti képződményeket, vagy ember által alkotott építményeket mutatunk be, amik mára már eltűntek. Elsodorta őket a történelem, a természet, vagy az emberi nemtörődömség és mohóság. Elsőként Az aranyemberből sokak által ismert „Senki” szigetéről írunk, ami nem Jókai elmeszüleménye, egy nagyon is létező kis sziget volt az Al-Dunán, amit aztán a vaskapui vízerőmű megépítésekor Orsova óvárosával egyetemben elárasztottak.
Náci milliárdosok – 2. rész: Egy sorsfordító találkozás, egy máig kísértő szerelem
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
20 méter magasan lévő barlangban bukkantak a neandervölgyi ember nyomára
A neandervölgyi lakóhelyen hamu maradványait, egy kerek tűzhelyet, valamint kőfegyvereket és vadállatok összezúzott csontjait találták meg.
Náci milliárdosok – 1. rész: „És most, uraim, fáradjanak a pénztárhoz!”
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
Béka a zsebben, óra a tóban - 125 éve halt meg az utolsó erdélyi polihisztor, Brassai Sámuel
A 19. században fejlődtek odáig a tudományok, hogy ne lehessen többé polihisztorkodni. Erdély utolsó polihisztora a 125 évvel ezelőtt, 1897. június 24-én elhunyt Brassai Sámuel volt. Ő gyakorolta a legnagyobb hatást Erdély szellemi életére a 19. században, amelyet gyakorlatilag végigélt. Élete végén százévesnek nyilvánított magát, holott szinte biztos, hogy 97 volt „csupán”. Pedagógiai nézeteivel messze megelőzte a korát - sajnos a mi korunkat is.
Egy kis falusi iskolában tanít Magyarország leggazdagabb tanára
Az 53 éves Füzesi Attila 10,3 milliárdos vagyonával évek óta szerepel a 100 leggazdagabb magyart felsorakoztató listán. Fülöpjakabon tanít történelmet az általános iskolában.
A legdrágább volt, mégis építették. Hogyan lett ennyi panelházunk? – interjú Kocsis János Balázs várostörténésszel
A nemzetközi divatot követte, és a lakásválság megoldását várta a panelektől az állam a szocializmus éveiben. Így annak ellenére is nagy erőkkel építették őket, hogy a módszer minden másnál drágább volt. A lakásokat központilag osztották volna, kvázi alanyi jogon, de kiderült, nincs rá elég pénz, így jött a magánerő és a kiskapuk. Hogyan lettek a panelek, miként lehetett bennük lakáshoz jutni, miben térnek el a hazaiak a keleti blokkban megszokottaktól, hol él tovább az örökségük? A panelházakról szóló cikksorozatunk, a Telepszemle hatodik részében Kocsis János Balázzsal, a Corvinus és a BME egyetemi oktatójával, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnökével jártuk körbe a hazai panelek történetét.
A XX. századi polihisztor, aki megmutatta, nincs olyan, hogy "csak nő"
Zsindelyné Tüdős Klára kalandos életét trilógiában dolgozza fel Bódis Kriszta író, aki így akarja újra a köztudatba emelni a némileg elfeledett művészt, embermentőt, aktivistát.
A világ egyik legrégebbi tábortüzére bukkanhatott a mesterséges intelligencia, majdnem 1 millió éves
A kutatók egy 1970-es években végzett ásatás leleteire engedték rá a mesterséges intelligenciát, ami érdekes eredményt hozott.