Csütörtökön kerül a mozikba az új Trianon-film
Az alkotók a fiatalokat szeretnék megszólítani vele.
#trianoni békeszerződés
Nem lesz munkaszüneti nap június 4-e
A kormánypárti képviselők tartózkodtak a kérdésről szóló szavazáskor.
Kubatov szerint ha Trianont Orbán tárgyalja, Magyarországhoz csatolta volna az antant országok felét
Mi lett volna, ha Orbán Viktor tárgyalja a trianoni békeszerződést? Kubatov Gábor Fradi-elnök azok mellé állt, akik szerint még akár Kubát is Magyarországhoz csatoltatta volna.
Lőrinc László: Üdvös lenne végre a magyargyűlölőzés nélküli párbeszéd
Az elmúlt hetekben több cikk is megjelent a Magyar Nemzetben a szabadkőművesség, a magyar történelem és a magyar kultúra kapcsolatáról. Ezek ihlették meg szerzőnket, ezekre reagál az alábbi véleménycikkben.
"Véglegesen felszámolni” – nehéz sorsa volt a határon túl rekedt magyarságnak
A trianoni békeszerződés legnagyobb vesztesei a határon túlra szorult magyarok voltak. A szomszédos országokban az egyszerű diszkrimináción túl sok esetben a vagyonukkal, sőt az életükkel fizettek származásuk miatt. Cikkünkben a magyarokat ért legsúlyosabb atrocitásokat mutatjuk be.
A trianoni békeszerződéssel megszületett az irredenta Magyarország
Az irredentizmus a 19. században, Olaszországban született, és elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiától követelt területeket, Magyarországon ezt persze nem vették jó néven. Az I. világháború és Trianon után Magyarország lett irredenta, következő évtizedeit az a törekvés határozta meg, hogy elvesztett területeit visszaszerezze. Centenáriumi Trianon-sorozatunk 5., befejező része.
Tóta W: Mindörökké Trianon
Ugyan már, Trianon. Elég ide kétmillió jobbágy, a többit elcsatolhatja Soros.
"Ez Orbán mesterterve Magyarország naggyá tételére"
A magyar miniszterelnök provokál, és a környező országok kulturális értelemben vett bekebelezésére tör, olvasható a New York-i lap publicisztikájában.
Fischer Ádám: A trianoni emlékezet önbecsapás, hazugságban él az ország
Hazug a kormány központilag vezényelt gyásza Trianonról – mondta a csütörtökön megjelenő HVG hetilapnak a karmester.
Az ellenzék nem szólalhat fel a trianoni szerződés évfordulóján tartott parlamenti emlékülésen
Kövér László és Áder János mondanak majd beszédet a csütörtöki megemlékezésen.
Kövér: A baloldal újra és újra rátámad a saját nemzetére
A házelnök nem tartja őszintének Karácsony Gergely kezdeményezését, miszerint a trianoni évfordulóra emlékezve a fővárosban egy percre megáll az élet.
Online emlékezik a kormány a trianoni döntés 100. évfordulójára
Lesz klippremier és filmvetítés is.
A többségnek még mindig fáj Trianon, pedig alig tud róla valamit
Száz évvel a megkötése után mérték fel, hogyan viszonyulnak a magyarok a trianoni békeszerződéshez.
Nem volt más választás, beletörődtek, hogy alá kell írni a trianoni békeszerződést
A magyar tárgyalóküldöttség lemondott, a kormány fenntartotta ellenkezését és megpróbálta ideiglenesnek beállítani az Antant békefeltételeit, de belátta, hogy nem tehet mást, mint aláírja azokat. Itthon viszont szabadjára engedte az indulatokat és az erőszakot. Trianon-sorozatunk 4. része.
Trianon-dalokat kér a Petőfi Irodalmi Múzeum a járvány miatti támogatásra pályázó zenészektől
Ötvenmillió forintot osztanak szét a járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe került művészek között, a zenészektől Trianon-dalt kérnek a pénzért.
Visszakapjuk Erdélyt? Clemenceau csak minket gyűlölt? - a legdurvább trianoni mítoszok
Ahogy közeledik a trianoni békediktátum évfordulója, úgy törnek elő újult erővel különféle mítoszok a döntések hátteréről, illetve egy nem létező 100 éves időhatárról. Kezdjük kapásból egy rossz hírrel: nem kapjuk vissza június 5-én az elcsatolt területeket, és az sem valószínű, hogy a környező országok szexdiplomáciája lett volna a döntő tényező. Ablonczy Balázs történésszel, a korszak kutatójával beszélgettünk a mítoszokról és a valóságról.
Száz másodpercnyi harangozást hirdettek a keresztény értelmiségiek a trianoni évfordulóra
A trianoni békeszerződés aláírására emlékezne a harangozással a KÉSZ.
Orbán utasítására lesz megúszós a Trianon-évforduló
Először rendez úgy valamilyen emlékévet a kormány, hogy nem Schmidt Mária a pályázható állami pénzek elosztója. A nemzeti összetartozás éve lényegében csak június 4-ig tart, és a nagyobb múzeumok is inkább csendben szeretnék letudni a trianoni megemlékezéseket.
Trianonról még szó sem volt, de más néven is rettegtek tőle
1920 áprilisában Magyarországról árgus szemmel figyelték, mit döntenek a győztesek a vesztesekkel kötendő béke feltételeiről. Közben idehaza a kormánynak adandó, határidő nélküli kivételes hatalomról tárgyalt a Parlament. Ez Trianon centenáriuma alkalmából indított cikksorozatunk 2. része.
Schmidt Mária közalapítványa kapta a legtöbb pénzt a trianoni emlékévre
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak 2,9 milliárd forint többlettámogatás jutott.