Száz évvel a megkötése után mérték fel, hogyan viszonyulnak a magyarok a trianoni békeszerződéshez.
A magyarok többségét érdekli a történelem, a trianoni békeszerződés körüli eseményekre négy ember közül három kíváncsi – derült ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport idén májusban készült, reprezentatív felméréséből. Sokak családja közvetlenül is érintett: a válaszadók 28 százalékának van határon túlról átköltözött rokoni ága a múltból. Közel minden ötödik magyarországi magyarnak él rokona az elcsatolt területeken, a minta 2 százaléka maga is határon túl született.
A kutatók három kérdéssel tesztelték, valójában menniyre tájékozottak a magyarok a száz évvel ezelőtt történtekkel kapcsolatban. Azt kérdezték:
A megkérdezettek 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól tájékozottnak tartja magát a békeszerződéssel kapcsolatban,
mindhárom kérdésre viszont csak 1 százalék felelt helyesen.
A válaszadók nagyjából fele saját bevallása szerint is csak keveset tud a történelmi tényekről. A békeszerződés évszámát a válaszadók 43 százaléka idézte föl helyesen. A területi veszteséget 31 százalék becsülte meg közelítően helyesen. A nemzetiségek arányát 9 százalék tudta közelítően jól. Mindhárom kérdés esetén a relatív többség inkább alulbecsülte a tényleges értékeket.
A legelfogadottabb magyarázatok szerint a trianoni békeszerződéshez a háborúban győztes nagyhatalmak geopolitikai törekvései, a szomszédos országok terjeszkedési törekvései és területi igényei, valamint az I. világháborús vereség vezetett. Ezeket a válaszadók 70-78 százaléka tartja meghatározó szempontnak. Többségében még mindig meghatározó tényezőként azonosították a különféle nemzetközi összeesküvők magyarellenességét, de a pontos arányuk nem szerepel a közleményben.
A válaszadók 94 százaléka szerint volt a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben, 84 százalék szerint „Magyar az, akinek fáj Trianon”. A trianoni traumát 77 százalék szerint máig nem heverte ki az ország.
A kettős állampolgárság megadásával a megkérdezettek 70 százaléka értett egyet, 58 százalékuk szerint viszont ezzel nem kellett volna, hogy szavazati jog is járjon a határon túli magyaroknak.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
