szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Száz évvel a megkötése után mérték fel, hogyan viszonyulnak a magyarok a trianoni békeszerződéshez.

A magyarok többségét érdekli a történelem, a trianoni békeszerződés körüli eseményekre négy ember közül három kíváncsi – derült ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport idén májusban készült, reprezentatív felméréséből. Sokak családja közvetlenül is érintett: a válaszadók 28 százalékának van határon túlról átköltözött rokoni ága a múltból. Közel minden ötödik magyarországi magyarnak él rokona az elcsatolt területeken, a minta 2 százaléka maga is határon túl született.

A kutatók három kérdéssel tesztelték, valójában menniyre tájékozottak a magyarok a száz évvel ezelőtt történtekkel kapcsolatban. Azt kérdezték:

  • Mikor kötötték meg a trianoni békeszerződést? (1920. június 4.)
  • Mekkora a történelmi Magyarország területvesztesége? (67 százalék, Horvátországgal együtt 71.)
  • Mekkora volt a történelmi Magyarország területén élő nem magyar nemzetiségű népesség aránya? (Nagyjából 52 százalék, Horvát-Szlavónország nélkül 45,4.)

A megkérdezettek 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól tájékozottnak tartja magát a békeszerződéssel kapcsolatban, 

mindhárom kérdésre viszont csak 1 százalék felelt helyesen.

A válaszadók nagyjából fele saját bevallása szerint is csak keveset tud a történelmi tényekről. A békeszerződés évszámát a válaszadók 43 százaléka idézte föl helyesen. A területi veszteséget 31 százalék becsülte meg közelítően helyesen. A nemzetiségek arányát 9 százalék tudta közelítően jól. Mindhárom kérdés esetén a relatív többség inkább alulbecsülte a tényleges értékeket.

A legelfogadottabb magyarázatok szerint a trianoni békeszerződéshez a háborúban győztes nagyhatalmak geopolitikai törekvései, a szomszédos országok terjeszkedési törekvései és területi igényei, valamint az I. világháborús vereség vezetett. Ezeket a válaszadók 70-78 százaléka tartja meghatározó szempontnak. Többségében még mindig meghatározó tényezőként azonosították a különféle nemzetközi összeesküvők magyarellenességét, de a pontos arányuk nem szerepel a közleményben.

A válaszadók 94 százaléka szerint volt a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben, 84 százalék szerint „Magyar az, akinek fáj Trianon”. A trianoni traumát 77 százalék szerint máig nem heverte ki az ország.

A kettős állampolgárság megadásával a megkérdezettek 70 százaléka értett egyet, 58 százalékuk szerint viszont ezzel nem kellett volna, hogy szavazati jog is járjon a határon túli magyaroknak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Hamvay Péter hvg360

Zárt karokkal fogadták a Trianon után beözönlő menekülteket

Sokba került, rontotta a revíziós esélyeket, és politikailag is veszélyesnek számított az akkori hatalom szerint az a több mint négyszázezer magyar menekült, aki 1918 és 1924 között érkezett a megmaradt Magyarországra a békediktátum alapján elcsatolt területekről.