Magyar kutatók friss eredményei szerint a szervezet nehézhidrogén-, azaz deutériumszintjének csökkentése – a daganatos betegségek kiegészítő terápiájaként alkalmazva – jelentősen növelheti a daganatos betegek túlélési esélyeit, 75–80 százalékkal csökkentheti a daganatos halálozást.
A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?
A 24,5 kilós meteorit új tulajdonosának kiléte titokban maradt.
Kevesebb, mint három héttel az első magyarországi okos cochleáris implantátum beültetése után a 11 éves Loránd megkapta a külső egységet is új készülékéhez a Szegedi Tudományegyetemen, ahol megtörténtek az első beállítások.
Nagyságrendekkel gyorsabban forogtak a Földnél, és akár több mint százszor nagyobb tömegűek voltak a Napnál azok a fekete lyukak, melyek egyesülését nemrégiben sikerült megfigyelni. Az esemény nem csak a kiemelkedő tömeg miatt érdekes, hanem mert keletkezésének megfejtése közelebb viheti a kutatókat a fekete lyukak születésének jobb megértéséhez.
Számos módszer érhető el ma már a nem kívánt terhesség elkerülésére. Egy újdonság azonban minden eddiginél egyszerűbb és tartós módszert kínál a fogamzásgátlásra.
Családja „Büszkék vagyunk rád, Tibike!” pólóban köszöntötte Houstonban a magyar űrhajóst.
Szlovén és holland kutatók vizsgálata arra jutott, hogy az ébredés szempontjából lényegében mindegy, hogy koffeines vagy koffeinmentes kávét iszik-e valaki reggelente, a hatás ugyanaz lesz.
Egy új kutatás szerint gyengébb erkölcsi alapelveket vallanak azok az emberek, akik jobb kognitív képességekkel rendelkeznek.
1977 óta tartják a daganatbiológia egyik sarokkövének az úgynevezett Peto-paradoxont, amely szerint nincs kapcsolat egy állat mérete és rákos megbetegedésének kockázata között. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint azonban ez a kapcsolat igenis létezik a szárazföldi gerinceseknél, igaz, vannak kivételek.
Megérte várni: decemberben példátlan közelségbe merészkedett a Nap felszínéhez NASA Parker űrszondája, ám csak most hozták nyilvánosságra a kapcsolódó képsorokat.
A Balaton környéki vizes élőhelyek nemcsak a nyári kikapcsolódás miatt értékesek, hanem különleges élőviláguk miatt is. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egyik új kutatása arra világít rá, hogy az emberi tájhasználat milyen hatással van a védett pettyes gőte állományára ebben az érzékeny térségben.
A kedvesség olykor csodákat tesz, és nemcsak a kedveskedőre, hanem a kedvességet kapóra is jó hatással lehet. Török kutatók vizsgálataiból kiderül, hogy az effajta melegszívűség akár a személyes boldogság forrása is lehet.
Egy kutatás szerint szoros összefüggés van az emberek egészsége és székletürítési szokásaik között. A túl gyakori vagy túl ritka székletürítés mögött különféle problémák állhatnak.
Amerikai kutatók egérkísérletekkel bizonyítottak egy érdekes összefüggést a szem pupillájának apró mozgásai és az agy emlékraktározó mechanizmusa között.
Az Atlanti-óceán északi részén a becslések szerint 27 millió tonna nanoműanyag úszik – állapította meg egy új holland kutatás.
A nagypapa még 1946-ban vitte el az olasz jegybankba az ékszereket, azóta nem adják vissza a Savoyai családnak.
Minden eddiginél részletesebb térkép készült a világ folyóiról, ami nem csupán földrajzi kuriózum, hanem fontos eszköz lehet az árvízek előrejelzésében, az éghajlati kockázattervezésben és a vízkészlet-gazdálkodásban.
A szaruhártya a szemgolyó külső védőburkolatának elülső, áttetsző része, amelyen keresztül a fény a szem belsejébe jut. Alapvető szerepet játszik a látásban, és súlyos sérülései akár vaksághoz is vezethetnek. Amerikai kutatók ígéretes őssejtterápiás kísérlete viszont visszafordíthatja a szaruhártya eddig véglegesnek tartott károsodását.
Kiderült, hogy bő egy évtizeddel később éreztetheti hatását a gyereknél, ha az anya szervezetében már a terhesség során is ott vannak az örök vegyi anyagok.
