Nagy a baj: annyi szén-dioxidot bocsátott ki az emberiség 2025-ben, hogy megdől a negatív rekord

Az ENSZ klímatudósai kiadták az első jelentést, amelyben a 2025-es év kibocsátási számai szerepelnek. Minden rossz ellenére van még miben reménykedni.

  • HVG

November 6-án vette kezdetét az ENSZ idei éghajlatváltozási konferenciája, a COP30. A kutatók ennek kapcsán most megosztották a 2025-ös szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos első adatokat, amelyek alapján nem lehet túl sok oka az emberiségnek az örömre: minden jel szerint rekordot fog dönteni a kibocsátás mértéke.

A több mint 130 tudósból álló nemzetközi csapat által készített közzétett globális jelentés nagyjából 42 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását jósolja az idei évre, ami a fosszilis energiahordozók elégetéséből származik. Ez 1,1 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.

„Ennek köszönhetően és más tényezők alapján a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása gyakorlatilag lehetetlen lesz” – vonták le a következtetést a szerzők. A jelenlegi felmelegedési trend stabilizálásához nemcsak csökkenteni kell a kibocsátást, hanem nullára kellene vinni azt.

Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem tudósa és a tanulmány vezető szerzője szerint az eredményeknek arra kellene ösztönözniük a világot, hogy azonnal cselekedjen, hogy el lehessen kerülni a klímaváltozás legrosszabb forgatókönyvét. „Nincs alternatíva” – mondta Friedlingstein a Gizmodónak.

https://hvg.hu/tudomany/20251106_ensz-jelentes-erdok-klimavaltozas-tuzveszek-emelkedo-homerseklet-szen-dioxid-ebx

Bár az adatok arra utalnak, hogy a fosszilis energiahordozókból származó kibocsátás mértéke emelkedett, a teljes globális szén-dioxid-kibocsátás – a fosszilis tüzelőanyagokból és a földhasználatból (vagyis az erdőirtásból) származó kibocsátások kombinációja – várhatóan valamivel alacsonyabb lesz, mint tavaly.

„Vannak arra utaló jelek, hogy a kibocsátások növekedése valóban lassulni kezd vagy irányt vált” – mondta Piers Forster, a Leedsi Egyetem klímatudósa a lapnak. Forster Kínának a villamosítás és a megújuló energia terén betöltött vezető szerepére mutatott rá, ami szerinte annak a jele, hogy nemcsak a kibocsátások, hanem az éghajlatváltozással kapcsolatos megoldások elérhetősége kapcsán is fordulóponthoz érkezhetünk.

Bár Kína továbbra is a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, a jelentés szerint a kibocsátás növekedése lelassult az energiafogyasztás mérsékelt növekedése és a megújuló energiaforrások rendkívüli növekedése miatt.

https://hvg.hu/zhvg/20251112_Urge-Vorsatz-Diana-Pogatsa-Zoltan-vita-klimavaltozas-nepessegnovekedes-kibocsatas-csokkentes-fogyasztascsokkentes-klimaigazsagossag

„Az erdőirtás üteme csökken Dél-Amerikában, de a világ más részein is, miközben az erdőtelepítés mértéke lassan növekszik” – mondta Friedlingstein. Ennek ellenére az erdőirtásból és a földhasználat-változásból eredő kibocsátások még mindig messze vannak a nullától.

A kutatók hangsúlyozzák: bár a jelentés fontos látleletet ad, nem feltétlenül olvasható ki belőle, hogy milyen hosszú távú stratégiai lépéseket tettek – vagy nem tettek – az országok a kibocsátás csökkentése érdekében. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a szén-dioxid mellett más üvegházhatású gázok, például a metán kibocsátásának mértékét nem vizsgálja. Emiatt a kutatók szerint további fontos lépeket kell tenni annak érdekében, hogy tisztább képet kapjon a világ az aktuális helyzetről.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások