Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint 2016-ban 745 ezer ember halt meg túlmunka miatt.
A hétköznapokban eszébe sem jut az embernek, hogy a túlórázás hosszú távon nincs túl jó hatással a szervezetre. Hogy ez mennyire így van, azt az Egészségügyi Világszervezet egy most publikált tanulmánya mutatja meg igazán. A jelek szerint igen súlyos a helyzet.
Az első ilyen jellegű globális felmérés eredménye szerint 2016-ban a világon minteg 745 ezer ember halt meg stoke (agyi érkatasztrófa) és szívbetegség miatt, amelyek mindegyike a hosszúra nyúló munkaórákhöz köthető. A tanulmány szerint a probléma a délkelet-ázsiai, valamint a Csendes-óceán nyugati térségében élő embereket érinti a leginkább. A WHO szerint a koronavírus-járvány valószínűleg tovább ront a helyzeten.
A közzétett eredmények szerint az 55 órás munkahét esetében 35 százalékkal magasabb a stroke, 17 százalékkal pedig a szívbetegség miatti halálozás esélye azokhoz az emberekhez képest, akik hetente 35-40 órát dolgoznak.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) közösen elkészített tanulmány azt is kimutatta, hogy a túlmunka miatt elhunytak csaknem háromnegyede középkorú vagy idős férfi volt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a halálesetek gyakran évekkel a túlórázós időszak után következtek be – idézi a kutatási eredményt a BBC.
[A rendszeres túlmunka növeli az agyvérzés kockázatát]
Bár a tanulmány nem tér ki a koronavírus-járvány időszakára, a WHO szerint a távmunka, valamint a gazdasági visszaesés növelheti a túlmunkával kapcsolatos veszélyeket. Frank Pega, a WHO egyik vezetője szerint az adatok azt mutatják, hogy a lezárások miatt a munkaidő akár 10 százalékkal is megnőhet.
A kutatás arra is rávilágított: a túlmunka az összes, a munka miatt kialakuló betegség mintegy harmadáért felelős. A WHO szerint ezért minden munkáltatónak figyelnie kellene arra, hogy a meghatározott munkaidőt ne lépjék túl a dolgozók.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
