szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az ítélet csak a felperesekre vonatkozik, de az érdekképviselet hivatkozási alapul használná, hogy követelje a jogtalanul ki nem fizetett pénzeket.

„Mostantól jogerős ítéletünk van arról, hogy a kifizetetlen túlórázás nem jogszerű” – közölte Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a Nedolgozzingyen.hu-n megjelent írásában. Óriási jelentőségűnek nevezte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az ő javukra döntött egy pedagógus régóta húzódó ügyében, amelynek köszönhetően „megszűnhet a túlórákkal való visszaélések nagyobb része a közoktatásban”.

Nagy Erzsébet emlékeztetett: a Ne dolgozz ingyen! oldalt azért indították el, hogy kikényszerítsék az államtól: fizesse ki a pedagógusok összes túlmunkáját – beleértve a helyettesítéseket, a kirándulásokat, és minden, intézményen kívüli programban való részvételt. Ilyenből sok összegyűlhetett, mivel 2013. szeptember 1-je, az új előmeneteli rendszer bevezetése óta „a munkáltató úgy értelmezte, hogy a napi 2, heti 6 órát nem meghaladó, és a maximális óraszámot 30 tanítási napon túl nem lépő eseti helyettesítést külön díjazás nélküli, ingyenmunkaként rendelheti el, mondván, ha valami a kötött munkaidő terhére elrendelhető, akkor azért alapjáraton nem fizetendő pluszpénz”.

A jogerős ítéletben azonban – írja az ügyvivő – a bíróság azt mondta ki, hogy a pedagógusnak elrendelhető munkavégzés, így az eseti helyettesítés esetében is be kell tartani a munka törvénykönyvének munkaidő-beosztásra, illetve munkaidő-nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy héttel előre kell közölni, és azt az elrendelt munkavégzés előtt legfeljebb négy nappal lehet módosítani. Ha ezt a szabályt – amit a munka törvénykönyvének (Mt.) 97. § (5) bekezdése tartalmaz – a munkáltató nem tartja be, a munkavégzés munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőnek, azaz az Mt. 107. § a) pontja alapján rendkívüli munkaidőnek minősül! Azt is megállapította az eljáró bíróság, hogy a pedagógusok esetében is rendkívüli munkaidőnek számít a rendes munkaidőt, így pl. a napi 8 órát meghaladó időtartamú munkavégzés, amit szintén ki kell fizetni.

Munkanapokon a rendkívüli munkaidő idejére járó illetmény fölött az óradíj 50 százalékának megfelelő bérpótlék jár. Ha a többletmunkavégzés pihenőnapra (szombatra) esik, akkor a szombati munkavégzésre számított időarányos többletilletmény fölött 100 százalékos bérpótlék fizetendő. Ha a munkáltató szabadnapot biztosít, akkor a bérpótlékok fele jár, de a szabadnap ez esetben nem életszerű. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az eddig ki nem fizetett, a munkavégzés előtt négy napon belül elrendelt ingyenmunkáért óránként gyakorlatilag 150 százalékos, szombaton 200 százalékos többletdíjazás jár, amelyre az igényt 3 évre visszamenőleg lehet érvényesíteni – magyarázta Nagy Erzsébet.

Belügyi helyettes államtitkár: Sok pedagógusnak furcsa, hogy munkaidő az a négy-hat óra, amit oktatással kell tölteni

Hajzer Károly szerint a Belügyminisztériumban senki nem mondta, hogy „nem kell adni ezeknek pénzt", csak nincs.

A jogerős ítélet szerint ki kell fizetni a Pedagógiai Programban rögzített iskolán kívüli programok – például tanulmányi kirándulás – esetében az adott teljes nap vonatkozásában jár a pedagógus részére a végrehajtási rendelet 33. §-a szerinti átalánydíjazás.

Az állam „elképesztő pénzektől” fosztott meg minden magyar pedagógust, jogellenesen, az ítélet azonban csak a felperesekre vonatkozik – írta Nagy Erzsébet. Éppen ezért arra buzdítja a pedagógusokat, hogy használják hivatkozási alapul, és követeljék a jogtalanul ki nem fizetett pénzeket. Gyűjtsék össze három évre visszamenőleg a helyettesítésekről, többletmunkák elrendeléséről szóló bizonyítékaikat, amelyeket a munkavégzéshez képest négy napon belül rendeltek el, s mostantól készítsenek képernyőmentést az e-naplóban minden naplózott helyettesítésről és minden, a Krétába beírt munkavégzésről.

Jelezte azt is, hogy a PDSZ fel fogja szólítani az összes munkáltatót a ki nem fizetett többletmunkák ellenértékének kifizetésére. „Hogy mire számíthatunk? Reménykednek abban, hogy sokan nem terelik jogi útra a dolgokat. Ezért is fontos, hogy minél többen, egyszerre követeljük a jogosan járó pénzeket, ha másként nem megy, akár csoportos perek útján is” – fűzte hozzá.

Jogaikat követelő tanárok

Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!