Megkérdeztük a miniszterelnök hivatalát, de nem válaszoltak. Alekszandr Lukasenkát vasárnap ötödik alkalommal választották elnöknek, az ellenzék szerint csalással, Putyin és Erdogan már gratulált neki.
Várhelyi Olivér Josep Borrellel adott ki közös nyilatkozatot, miután fehérorosz tüntetőket vert véresre az állam rendőrsége.
Külföldi beavatkozást kiált a tüntetések miatt a belarusz diktátor, akinek Vlagyimir Putyin az elsők közt gratulált minden bizonnyal csalással összehozott győzelméhez. Kísértetiesen emlékeztet a helyzet a kijevi Majdanra, de Oroszország helyzete sem ugyanaz, mint hat évvel ezelőtt.
Aljekszandr Lukasenka elnök 80 százalékos győzelmet hirdetett, viszont minden jel szerint csalással. Az első exit pollok nyilvánosságra kerülése után az ellenzék jelöltje, Szvjatlana Cihanouszkaja az utcára hívta híveit, amire a rendőrség országszerte brutálisan reagált.
Cihanouszkaja 10 százalékot sem ért el az adatok szerint.
A rendőrség ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.
Több száz ember gyűlt össze Minszk belvárosában, miután a hivatalos exit poll szerint Alekszandr Lukasenko nyerte meg nagy fölénnyel a vasárnapi elnökválasztást. A rendőrök megkezdték a letartóztatásokat, az ellenzék jelöltje nem hiszi el a hivatalos adatokat. Megjöttek az első videók is a tüntetésekről, a demonstrációk más városokra is átterjedtek.
Nem sokkal az Alekszandr Lukasenko állítólagos győzelmét megerősítő exit poll eredmények közzététele után a hivatalos adatok igazságában kételkedő ellenzékiek gyülekezni kezdtek Minszk főterén. A rendőrök megkezdték a tüntetők őrizetbe vételét.
A választójoggal rendelkezők 54 százaléka már leadta a voksát, így érvényes a fehéroroszországi elnökválasztás – jelentették be Minszkben. A voksolás napján az Ajakszandr Lukasenka államfő nevével fémjelzett hatalom a főváros központi részén gyakorlatilag teljesen megbénította az internetet.
Akármi is legyen a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás végeredménye, az biztos, hogy az 1994 óta diktatórikus eszközökkel kormányzó Alekszandr Lukasenko nevével fémjelzett rezsim már sohasem lesz olyan, mint a „békeidőkben” volt. Az ellenzéknek most először van esélye az áttörésre és komoly csalások nélkül nem lehet szavatolni Lukasenko „győzelmét”.
Egyelőre nincsen hivatalos tájékoztatás az újságírók őrizetbe vételéről sem. Az elnökválasztásról tudósítottak.
Állami pénzen őrzött oligarchák, a kormányfőt lejárató fotók, rajtaütés az államfő hivatalán, két hete tartó, szűnni nem akaró tüntetések.
A zsoldosok egy Vlagyimir Putyinhoz köthető üzletember cégének dolgoznak a belarusz állami hírügynökség szerint.
Ahogy közeledik az augusztus 9-ére kiírt elnökválasztás, úgy durvul a fehérorosz rezsim: folyamatosan zaklatják a 25 éve hatalomban lévő Alekszandr Lukasenko lehetséges kihívóit, a legesélyesebbeket pedig kizárták a versenyből. A kampány idején Minszkbe látogató magyar kormányfő annak ellenére sürgette a Lukasenko elleni EU-s szankciók feloldását, hogy a rendőrség durván szétzavarta az ellenzéki tüntetőket.
Nem a jogosan tüntető szerb polgárok, hanem a hatalom képviselői viselkednek erőszakosan – jelentette ki Bosko Obradovics, a radikális jobboldali szerb párt, a Dveri elnöke, aki szerint teljes polgári elégedetlenségre van szükség annak érdekében, hogy megbukjon az Alekszandar Vucsics államfő nevével fémjelzett szerbiai rezsim. Közben több városban is folytatódnak az ellenzéki tüntetések.
Évek óta nem látott agresszivitással estek egymásnak kedd este Belgrád belvárosában az újabb koronavírus-zárlat hírére feldühödött szerb tüntetők és a szabadjára engedett rendőrök. Bár az indok az volt, hogy Alekszandar Vucsics szerb államfő újra szigorú kijárási tilalmat vezet be Belgrádban, a háttérben sokkal többször van szó.
Két embernek életveszélyes, súlyos sérüléseket okozott.
Kína szándékosan és látványosan felrúgta az 1997-ben Nagy-Britanniától visszakapott Hongkong státusát megállapító szerződést: a július elsején életbe lépett biztonsági törvény ugyanis durván korlátozza a szabadságjogokat és ezzel megsérti az "egy állam, két rendszer" elvet. A Pekinget kiszolgáló hongkongi rendőrség már az első nap őrizetbe vette azokat, akik szerinte megsértették a törvényt.
Két ellenzéki politikus fogva tartását hosszabbították meg; egyikük tüntetni akart, a másik pedig aláírásokat gyűjtött, hogy valódi ellenzéki jelöltek is indulhassanak az elnökválasztáson.
Az erőszakba torkolló demonstrációk idejére több történelmi személyiség szobrát is körbedeszkázták.
