Vasárnap egész éjszaka országos méretűre nőtt tüntetések folytak Fehéroroszországban: Aljekszandr Lukasenka elnök a várakozásoknak megfelelően valószínűleg újra csúnyán elcsalta a vasárnap tartott választást, aminek következtében 80,23 százalékos eredménnyel sima győztesnek lett kihozva úgy, hogy a legfőbb ellenfelének tartott Szvjatlana Cihanouszkaja hivatalosan 9,9 százaléknyi szavazatot kapott.

Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt leadja szavazatát a fehéroroszországi elnökválasztáson Minszkben 2020. augusztus 9-én

MTI / EPA / Marina Szerebriakova

A csalást nem véletlenül lehet újra tényként kezelni Európa utolsó szovjet típusú diktatúrájában: az országosan 84 százalékra mért részvétel például épp az ország fővárosában, Minszkben volt a legalacsonyabb (66 százalék), ami összefüggésben állhat azzal, hogy épp ott a legerősebbek az ellenzéki hangok. Ameddig Minszkben kevesen érdeklődtek, több szavazókörben is 100 százalék feletti részvételt mértek. Az is megdöbbentő, mekkora eltérés van a külképviseleteken összeszámolt eredményekben: bár valahol magától értetődő, hogy egy külföldön élő belarusz kevésbé rajong Lukasenkáért, azért így is kirívó,

hogy az ottani számítások szerint Cihanouszkaja majdnem 86 százalékot kapott, míg Lukasenka 5 százalék alatt végzett.

Miután a 37 éves Cihanouszkaja saját felmérésekre hivatkozva csalást kiáltott, húsz városban indultak meg a tüntetések. Többek közt Minszkben, amely éjszaka teljes blokád alá került, a kivezényelt rohamrendőrök pedig véresre verték a tüntetőket. Egyes híradások a hadsereg megjelenését is tudni vélték, de ezt hivatalosan senki nem erősítette meg. Nem mintha szükség lett volna hozzájuk a brutális megoldásokra, arról már gondoskodott a rendőrség: videón is látható, ahogy egy rendőrségi kamion üt el fékezés nélkül egy tüntetőt.

MTI / EPA / Taccjana Zenkovics

A Viasna emberjogi szervezet képviselője egy halottról is beszámolt, de a Belügyminisztérium tagadja ezt, azt viszont már szóra sem méltatták, hogy a rendőrség megverte az orosz Meduza eseményekről tudósító újságíróját, Makszim Szolapaut.

Közben az országban blokkolták az internetet, elérhetetlenné tették a legnagyobb hírportálokat, ezért tulajdonképpen csak a Szabad Európa Rádió belarusz kiadásáról lehet jelenleg tájékozódni az országban uralkodó helyzetről az ő tudósításuk szerint Moglijevben 120, Hrodnában 200 embert vettek őrizetbe.

Vízágyúval oszlatják az ellenzéki tüntetőket Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek

MTI / AP

A belügyminisztérium összesen 3000 letartóztatottról számolt be. Hogy összesen hányan tüntettek, arról egyelőre nincsenek számok: még Minszkkel kapcsolatban is csak annyi biztos, hogy több tízezer emberről van szó, de az is sokatmondó adat, hogy a 350 ezres Bresztben erősítést kellett várnia a rendőröknek, hogy tudjanak valamit kezdeni a létszámfölénnyel.

A tüntetések hajnalra véget értek minden városban, de a résztvevők mindenhol azt ígérték, ma visszatérnek az utcára.

Egyes orosz források szerint Lukasenka már tegnap elrepült magánrepülőjével Törökországba, de erről nehéz igazságot mondani úgy, hogy a hivatalos tájékoztatás szerint az elnök nem is rendelkezik magánrepülővel. Az viszont sokatmondó lehet, hogy nem Oroszországba ment, miközben Fehéroroszország kis túlzással az egész létezését annak köszönheti, hogy az oroszok nyomott áron adnak nekik gázt és olajat, amit aztán ők piaci áron értékesítenek tovább.

AFP / Sergei Karpukhin

Lukasenka és Vlagyimir Putyin viszonya viszont közel sem annyira baráti, mint amire a ráutaltságból lehetne következtetni. Ez főleg a 2014-es ukrán válság óta nyilvánvaló: akkor Lukasenka megérezte, veszélybe kerül a régóta profin előadott kötéltánca Oroszország és a Nyugat között azzal, ha túl nyilvánvalóan az orosz oldalra áll. Azóta Fehéroroszország nagykövetséget nyitott az USA-ban is (sőt, Lukasenka még hisztisnek is nevezte a közeledésen problémázó oroszokat), a Krímet pedig a mai napig sem ismerik el Oroszország részeként.

Ennek ellenére egy 2019-ben nyilvánosságra került tervezet szerint 2021-re még jobban integrálódna a két ország: közös adórendszerről, külkereskedelemről és energiapolitikáról is volt szó. Ez tovább növelné azt a függőségi viszonyt, ami már 1996 óta él: azóta a két ország unióállam, ami főleg a szabadkereskedelmet biztosítja. Bár ebben rendszeresen történtek fennakadások, az orosz félnek a nyugati szankciók miatt kifejezetten fontos kereskedelmi ajtó Fehéroroszország, hiszen őket Lukasenka nyugat felé nyitottságának köszönhetően nem hátráltatják ezek, így például lehet venni Moszkvában “made in Belarus” felirattal ellátott garnélarákot úgy, hogy egyáltalán nincs tengerpartja az országnak.

Most viszont úgy tűnik, Putyin Lukasenka mellett marad: az orosz elnök az elsőként gratulált a diktátor győzelméhez táviratban, ahol kiemelte, reméli, hogy tevékenysége hozzájárul a mindkét fél számára előnyös belarusz–orosz kapcsolatok fejlődéséhez. Rajta kívül még Kazahsztánból érkezett gratuláció, illetve Kínából, ahonnan Hszi Csi Ping szintén táviratban biztosította lelkesedéséről Lukasenkát.

A választás előtt orosz befolyás miatt aggódó Lukasenka most már nem is oroszozott, és egyszerűen annyit nyilatkozott, egyértelműen külföldről szervezték a tüntetéseket, az internetet is onnan kapcsolták le és el akarják rontani ezt az ünnepet:

"Szabadságot akartunk adni az embereknek, és ők választottak”

– mondta az elnök, szinte mit sem törődve azzal, hogy fő ellenfele egyenesen azt állítja, valójában ő nyerte meg a választást.

Ha Lukasenka tényleg Putyin karjaiba rohan vissza, akkor már tényleg megdöbbentően hasonlítani fog a helyzet a 2014-es, a kijevi Majdan téren történt eseményekre: ahogy ott, úgy itt is egy oroszbarát politikust szeretne elüldözni az ország jelentős része, ráadásul itt is egy olyan országról van szó, ami ráadásul Ukrajnához hasonlóan szintén Putyin kívánságlistáján szerepel területileg is. Ami viszont eltérő, hogy Putyinnak épp az ukrán konfliktus miatt jóval kevesebb mozgástere van, mint akkor, illetve a tény, hogy Lukasenka nem biztos, hogy évtizedes autonóm diktátorkarrier után elfogadná az egyszerű báb szerepet még úgy sem, hogy a nyugati kapcsolatain valószínűleg sokat fog rontani ez a vasárnap este.