Kína szándékosan és látványosan felrúgta az 1997-ben Nagy-Britanniától visszakapott Hongkong státusát megállapító szerződést: a július elsején életbe lépett biztonsági törvény ugyanis durván korlátozza a szabadságjogokat és ezzel megsérti az "egy állam, két rendszer" elvet. A Pekinget kiszolgáló hongkongi rendőrség már az első nap őrizetbe vette azokat, akik szerinte megsértették a törvényt.
Két ellenzéki politikus fogva tartását hosszabbították meg; egyikük tüntetni akart, a másik pedig aláírásokat gyűjtött, hogy valódi ellenzéki jelöltek is indulhassanak az elnökválasztáson.
Az erőszakba torkolló demonstrációk idejére több történelmi személyiség szobrát is körbedeszkázták.
George Floyd halála békés tüntetések és erőszakos zavargások viharát indította el az Egyesült Államokban. Az egész világ láthatta a videót, és szembesült ismét azzal, hogy az afroamerikaiak kimaradnak a nagy amerikai sztoriból, azaz a fejlődés narratívájából, amely szerint idővel minden egyre jobb lesz.
Egy új alkalmazással könnyen elhomályosítható a képen szereplők arca, de akár az egész testük is.
Már George Floyd halála előtt is a mindennapok része volt a rendőri önkény Minneapolisban, de ez volt az utolsó csepp a pohárban. Egy ott élő magyar szerint ha most nem történik változás, minden örökre így marad. Interjú Kaiser Sárával, aki néhány utcára él és dolgozik onnan, ahol egy rendőr intézkedés közben megölte George Floydot.
A George Floyd halála miatti amerikai tüntetések dühét a kongresszusi demokraták a számtalan előjogot élvező rendőrség reformjába szeretnék becsatornázni. A szándék megtörhet a republikánusok, és különösen Donald Trump elnök ellenállásán, aki a szíve szerint a hadsereget is bevetné a rend helyreállítására.
Csak minden harmadik megkérdezett szerint kezeli megfelelően a helyzetet Trump.
A Mercedes kereskedésben, ahol a kocsit felgyújtották több másik autót megrongáltak.
A nemzetbiztonsági törvény megalkotásával Kína azt jelezheti a világnak, elég erős ahhoz, hogy ne tűrjön beleszólást Hongkong sorsának alakításába, és ez figyelmeztetés a renegát tartománynak tekintett Tajvan számára is.
Országossá váltak a rendőri erőszak elleni tüntetések Amerikában. Egy ember meghalt, miután valaki egy autóból a tömegbe lőtt Detroitban.
Ezrek tüntettek Németországban a koronavírus miatt életbe léptetett korlátozások ellen szombaton.
Hongkongban úgy kezdődött 2020, mint ahogy 2019 befejeződött: békésen induló, ám végül erőszakba és összecsapásokba tokolló tömegtüntetéssel. A Kínához tartozó, különleges státusú városállamban a rendőrök ezúttal közel négyszáz embert vettek őrizetbe, a demonstrációk szervezői pedig újabb megmozdulásokat ígérnek. Hongkong ügye közben komoly hullámokat vet: Tajvanon, amelyet Peking ugyancsak saját területének tekint, egyre többen vannak, akik nem akarnak a hongkongi modell szerint visszatérni Kínához.
Életre keltette a francia szakszervezeteket a tervezett nyugdíjreform. Az elnöki ciklusa második felére készülő Emmanuel Macron újraválasztási esélyeit is meghatározhatja, tud-e sikeres választ adni a második hete tartó tiltakozásokra.
Magabiztosan várhatja a jövő tavaszi parlamenti választást az Alekszandar Vucsics szerb államfő vezette Szerb Haladó Párt. Az ellenzéki egység megbomlott, a médiumok többsége kormányhű kezekben van, és a külföld is Vucsics mellett áll.
Újabb heves összecsapások törtek ki Hongkongban a tüntetők és a rendőrség között, a fő csatatér a Hong Kong Egyetem egyetemvárosa, a kormányellenes csoportok egyik főhadiszállása. A terjedő erőszak miatt a külföldiek tömegesen menekülnek el a városállamból, a brit egyetemek is egymás után szólítják fel a hazatérésre a Hongkongban cserediákként tanuló egyetemistáikat.
A rendőrség figyelmeztette Hongkong polgárait, hogy az öt hónapja tartó tiltakozások eredményeként az összeomlás szélére került a Kínához tartozó, külön jogokkal rendelkező városállam.
A választások megismétlését és új választási bizottság felállítását jelentette be vasárnap Evo Morales bolíviai államfő nem sokkal az után, hogy kormányellenes tüntetők elfoglalták két állami médium épületét Bolíviában, és munkahelyük elhagyására kényszerítették az alkalmazottakat.
Megszorításellenes tiltakozók özönlötték el az utcákat vasárnap, sorozatban már a negyedik napja Libanonban a kormány lemondását követelve a gazdasági nehézségek miatt.
Valódi, felelős, a nyilvánosság kizárásával folytatott politikai párbeszédre szólította fel a spanyol miniszterelnököt és a katalán elnököt Ada Colau, Barcelona polgármestere vasárnap, miután a városban hat napja tartanak a tüntetések és az erőszakos rendbontások.
